A máriatövis (Silybum marianum) a fészekvirágzatúak családjába tartozik. A mediterrán régióból származik, de ahol kedvezőek a feltételek - meleg és szárazság van - ott megterem. Gyakorlatilag mindent elvisel, nem válogat a talajfajták között sem. Megjelenése és élőhelye miatt (legelők, rétek, utak mentén) gyakran gondolhatjuk gyomnövénynek.
Akár 2 méteresre is megnőhet, levélcsúcsai tövisesek, fészekvirágzatuk tüskés, gömbös, melyeket szúrós hegyű fészekpikkelyek fednek, ezek lila vagy teljesen fehér csöves virágokból állnak, termése bóbitás kaszattermés, mely 6 mm hosszú.
A termését gyűjtik, bár a népgyógyászatban a leveleit is felhasználják, a gyógyszeriparban egyre nagyobb mennyiségben hasznosítják, valamint egyre keresettebb étrend-kiegészítő is. Nehézfémek, gyilkos galóca vagy idült alkoholizmus által kiváltott súlyos májkárosodás esetén a máriatövis alkalmazása életmentő lehet.
Fotó: morguefile
A máriatövis jótékony hatásai
A máriatövis segít a májnak regenerálódni, illetve a szervezetbe került méreganyagokat kiszűrni.
Hasonló jótékony hatása van a vese-, epepanaszokra. Serkenti az emésztést, a máj, epe kiválasztó működését élénkíti.
Hatással van a koleszterinszint szabályozására is, csökkenti a HDL-koleszterinszintet.
A cukorbetegség megelőzésében is szerepe van, hiszen ha segíti a máj működését, az hatással van az inzulintermelésre, hormonrendszerre is.
A máriatövisben található hatóanyagok szabadgyökfogók, gyulladásgátlók, fájdalomcsillapítók, antioxidáns hatásúak. Így hatnak a bőrre is, javítják, rugalmasabbá, ellenállóbbá teszik azt.
Mire ajánlott a máriatövis?
- Akut vagy heveny májkárosodásra.
- Gyógyszerek vagy alkohol okozta májkárosodás megelőzésére, kezelésére.
- Májgyulladásnál, májzsugornál, mint kiegészítő terápia.
- Vírusos eredetű májgyulladásnál javítóan hat a májfunkciókra (pl. a hepatitis C fertőzésnél is). Nincs kifejezett vírusölő hatása, ezért csak kiegészítő kezelésként alkalmazható ezekben az esetekben!
- Gombamérgezés esetén közvetlenül a véráramba juttatva, időben beadva megelőzhető a halálos mérgezés.
Mi a hatóanyaga a máriatövisnek?
Hatóanyaga az érett, bóbita nélküli kaszattermésben van: flavonolignán komponenseket, zsírosolajat (linolsav, olajsav) közel 15-30%-ban, fehérjét 20-30%-ban, valamint szterolokat (béta-szitoszterolt, koleszterolt, sztigmaszterolt) tartalmaz.
A legfontosabb hatóanyaga a termés falából kivonható szilimarin vegyületkeverék (ez egy összefoglaló név, a legfőbb alkotórészről kapta a nevét, de ezen kívül megtalálható még benne szilibin, szilihermin, szilibinin, szilandrin, szilikrisztin, szilidianin), mely 2-5% körül van. Ez a májsejtek működésére hat, fokozza azok RNS- és fehérjeszintézisét.
A flavonolignan-komplex (mely kémiailag a szilimarin és komponenseinek megnevezése) speciális szerkezete miatt egyedülálló hatású. Kísérletekkel bizonyították, hogy nemcsak a mérgek által okozott károsodásokat enyhíti a májban, hanem azok kiürülését is serkenti.
A flavonolignánok antioxidáns tulajdonsággal is rendelkeznek, vagyis a szabadgyökökkel jól reagálnak, így akadályozzák meg a sejtmembrán és az enzimek, egyéb proteinek oxidatív károsodását.
Gyulladáscsökkentő tulajdonságának krónikus vírusfertőzések esetén van jelentősége. Vizsgálatokkal igazolták, hogy a máriatövis flavonolignánjai képesek gátolni a hepatitisz vírusok bejutását a májsejtekbe, illetve gátolják a vírus elszaporodását a szervezetben.
Ezen tulajdonságok mellett még membránstabilizáló hatása is van a vegyületeinek, ez olyan májkárosító anyagok miatt fontos, melyek a sejtmembránon fejtik ki káros hatásukat, vagyis a méreganyagok a sejtmembránon keresztüli transzporttal jutnak be a sejtekbe. A szilimarin egyik összetevője, a szilibinin képes ebbe a transzportba beleszólni, gátolja azt, így megvédi a sejteket. A gombamérgek bejutását képesek megakadályozni ily módon. Ilyen gyakori gombaméreg az amanitin, amely például a gyilkos galócában is megtalálható. Az amanitin hatására gyakorlatilag megszűnik a sejtek fehérjeszintézise. A szilimarinnal gátolható az amanitin bejutása a májsejtekbe, és segítheti a sejtek regenerációját. Továbbá fokozza ez a vegyület a sejtek fehérjeszintézisét is, ezzel a májsejtek regenerációját gyorsítja, mely akut májkárosodás esetében igen jelentős dolog.
A máriatövisnek úgynevezett antifibrotikus hatása is van. A szilibinin hatóanyaga csökkenteni képes a zsírtároló májsejtek arányát a májszövetben és gátolja a zsírtároló sejtek átalakulását. Ez a májcirrózis kialakulása miatt érdekes hatás, melynél a máj egy betegségre vagy sérülésre úgy reagál, hogy a májszövetek sejtjei átalakulnak (fibrózusan); tulajdonképpen hegesedési folyamatként a májlebenykék és az érszerkezet pusztulásnak indul, ami májelégtelenséghez vezethet (májfibrózis, májcirrózis, májrák).
A legújabb vizsgálatok a daganatokkal szembeni viselkedésére irányulnak. Úgy tűnik, hogy a máriatövis hatóanyaga már kis mennyiségben is jótékonyan hat a tumorképződésre.
Fotó: freedigitalphotos
Hat-e a máriatövis a cukorbetegségre?
Hosszabb szilimarin kezelés után megfigyelték, hogy az inzulindependens cukorbetegségben szenvedőknél javultak a plazmaglükóz értékek és csökkentette az inzulinigényt.
Hat-e a tejelválasztásra a máriatövis?
Napjainkban újra megvizsgálták a tejelválasztásra gyakorolt hatását klinikai körülmények között (A népi gyógyászatban régen tejfokozásra használták a máriatövist.), melyben kimutatható volt a tejelválasztást fokozó jelentős hatása.
2013-ban az év gyógynövényének választották meg a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának kezdeményezésére. Az indoklás az volt, hogy a máriatövis fontos gyógyszerek alapanyaga, használata bizonyítékokon alapulva elterjedt az orvoslásban és az egészségmegőrzésben. Ezen kívül a növény jobb megismeréséhez számos magyar kutató és csapata járult hozzá.
Otthon is termeszthető?
Igen. A magokat tavasszal az utolsó fagy után lehet kiültetni. A csírázáshoz nagyjából 3 hét szükséges, szüretelni akkor kell, amikor láthatóvá válnak a bóbitás kaszattermések, de figyeljünk arra, hogy nagyon szúrósak a levelek, a szár. A virágokat a tövüknél le kell vágni, majd szárítás és tisztítás után használhatók fel.
Hogyan használható fel a máriatövis?
Felhasználható teaként, ha összetörjük a magvakat és egy kis ideig főzzük őket (3-5 perc, majd 10-15 percig hagyjuk kiázni a komponenseket), majd leszűrve iható is. Ebben az esetben terápiás céllal nem alkalmazható jól, mert viszonylag nehezen, rosszul oldódik vízben. A májvédő teák általában több komponensűek, ezért nem kizárólag csak a máriatövistől várható el a májra gyakorolt jótékony hatásuk.
A népgyógyászatban sebek kimosására vagy aranyér, visszértágulat kezelésére is alkalmazzák külsőleg.
Porként salátákra, ízesítőnek levesekbe, sültekre szórhatjuk.
Egy kis érdekesség - Honnan eredhet a máriatövis neve?
A növény neve egy legendára utal, melyben Szűz Mária anyateje – amikor Egyiptomból menekülve sietősen szoptatta meg Jézust – a levelekre csöppent, azokat megszínezte és ettől tűnnek márványozottnak a növény levelei. Népies neve is erre utalhat: a Boldogasszony teje.
Túladagolható-e a máriatövis hatóanyaga?
Terápiás kezelésnél használt szilimarin eddigi tapasztalatok alapján még többszörös mennyiségben sem okozott káros hatást. Igen kis százalékban fordult elő enyhe panasz, mint hasmenés, puffadás, esetleg hányinger.
Mit tartalmaz még a máriatövis?
Az említett hatóanyagokon kívül, a máriatövis termése viszonylag jelentősebb mennyiségben rezet is tartalmaz. A növény májvédő hatása miatt azonban gyakran ajánlják Wilson-kórban (rézanyagcserével járó betegség) szenvedőknek is, tehát ilyen esetben érdemes olyan készítményt választani, mely máriatövis kivonatot tartalmaz, nem pedig csak a tiszta hatóanyagot.
Miért olyan jelentős a májra gyakorolt hatása a máriatövisnek?
A máj központi szerepet játszik a anyagcsere-folyamatok szabályozásában. Ezért, ha májkárosodás alakul ki, akkor a tünetek egy része a felborult anyagcsere-folyamatok szabályozásán keresztül nyilvánul meg.
Ilyen folyamatok:
- szénhidrát anyagcsere
- zsírsav, triglicerid, koleszterin anyagcsere,
- aminosavak, ammónia anyagcsere,
- fehérjék, glikoproteinek szintézise, lebontása,
- a szervezet számára idegen anyagok és hormonok anyagcseréje, lebontása,
- porfirin, bilirubin anyagcseréje.
Ebből látható, hogy a máritövis a májra gyakorolt pozitív hatásán keresztül kihat ezekre a folyamatokra is.
Miért kell a koleszterinnel foglalkozni?
A koleszterin az emberi szervezetben egy igen fontos építőelem, szerepe van a hormonok és epesavak szintézisében, a biológiai membránok működésének szabályozásában, nagy mennyiségben megtalálható a vérben keringő lipoproteinekben.
Az emberi szervezet sejtjei termelnek koleszterint, de lebontani nem tudják azt, könnyen felhalmozódnak, ezért táplálkozásunk során túlkínálat alakul ki a szervezetben. A szervezet ezektől olyan biokémiai reakciók során szabadul meg, amelyekben átalakítja, vízoldékonyabbá teszi azokat. A szervezetben ezt az epesav termelése végzi, vagyis a felhalmozódott koleszterint epesav formájában üríti ki a szervezetünk. Ha egészséges, jól működő szervezetről van szó, akkor az epesav termelés sebessége alkalmazkodik a koleszterin beviteléhez. Azonban a szív- és érrendszeri betegségek, az érelmeszesedés utalhatnak a rossz szabályozási működésre, melynek oka elsősorban a táplálék rossz összetételében kereshető.
A koleszterin-anyagcsere központja a máj. A májsejtek veszik fel a táplálékból a koleszterint és termelik is, mint a szervezet saját elemét; a többi sejt által fel nem vett koleszterint (LDL) szintén a májsejtek veszik fel; a májsejtekbe jut a felesleges koleszterin (HDL) is; a máj alakítja át epesavakká a koleszterint, majd üríti az epébe.
Lipoproteinek szállítják a májsejtekhez a koleszterint. A táplálékkal felvett koleszterin felszívódás után a májba kerül, egy részük onnan visszajut a keringésbe VLDL (very low density lipoprotein) részecskékben.
LDL és HDL koleszterin – Mit jelent?
Röviden azt szokták mondani, hogy az LDL a rossz koleszterin, a HDL a jó koleszterin. De miért?
A lipoproteineket ultracentrifugálás során mutatott sűrűségük alapján osztályozzák. A legalacsonyabb sűrűsége a kilomikronoknak van, majd VLDL, IDL, LDL, HDL (very low density lipoprotein/intermediate DL/ lowDL/ highDL).
Szinte minden sejt képes koleszterint termelni, de leginkább LDL felvételével (low density lipoprotein/ kis sűrűségű lipoproteinek).
Az LDL a májból a sejtek felé viszi a koleszterint koleszterin-észter formájában. Ha megnő a szervezet LDL koleszterin szintje, a vérben keringő sejtek közül bizonyos sejtek átalakulnak olyan sejtekké, melyek az érszűkület kiinduló egységei (innen a “rossz” jelző).
A HDL a koleszterint felveszi az öregedő sejtekből és más lipoproteinekből és visszaszállítja a májba, ahol a máj kiválasztja az epébe részben szabad vagy észteres formában, részben pedig epesavak formájában (innen a “jó” jelző).
Minden sejt – kivétel a bélhámsejtek és a májsejtek – felveszik az LDL koleszterint, a felesleges koleszterinjüket pedig a HDL-nek adják át.
Az érelmeszesedés kiindulópontja a kis sűrűségű lipoproteinek, LDL felhalmozódása.
A koleszterin-anyagcsere szabályozás a résztvevő fehérjék mennyiségének hosszú távú kontrollján keresztül valósul meg. A vér magas koleszterinszintje növeli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az érelmeszesedés kockázatát. Azonban megfelelő étrenddel, táplálkozási szokásokkal, egészséges életmóddal csökkenthetjük ezt a kockázati tényezőt. Törekedjünk a növényi eredetű táplálékok fogyasztására, csökkentsük a napi zsír mennyiségének bevitelét, fogyasszunk több halat, növeljük a napi növényi rostbevitelt. Fontos a rendszeres testmozgás, valamint kerüljük a dohányzást, mérsékeljük az alkohol- és kávéfogyasztást.
Fotó: morguefile
https://morguefile.com/creative/dieraecherin/1/all
Illusztráció: freedigitalphotos
http://www.freedigitalphotos.net/images/view_photog.php?photogid=9753