Mi is az a vérnyomás?
Ahhoz, hogy pontosan rálássunk erre, röviden nézzük át a vérkeringés működését.
Talán egyszerűen úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a vérkeringés elosztó funkciót lát el, miközben egyben egy összeköttetést is biztosít a szervezet sejtjei és a szervezetbe érkező (gyomor-bél és tüdő) és távozó (vese, gyomor-bél) rendszerei között.
A feladata, hogy a szervezetünk minden egyes sejtjét ellássa a működéséhez szükséges oxigénnel, tápanyagokkal és egyéb anyagokkal, valamint ez szállítja el a működés közben keletkezett szén-dioxidot és más anyagcseretermékeket.
A vérkeringési rendszer „motorja” a szív, melynek ritmikus összehúzódásai (szisztolé/összehúzódás és diasztolé/elernyedés) hozzák létre azt a nyomáskülönbséget, melytől a vér az erekbe kerül és áramlik. Az úgynevezett ritmusgenerátor szerepét a szívben elsődlegesen a szinuszcsomó látja el.
A szervezetünkben két vérkört különböztetünk meg: a „kis vérkört”, melyet tüdőkeringésnek (jobb kamrától -tüdő-a bal pitvarig tart) nevezünk; valamint a „nagy vérkört”, melyet szisztémás keringésnek (bal kamrától – test- a jobb pitvarig tart) nevezünk.
A „pumpafunkció” következtében a két vérkör kezdeti és végpontja között nyomáskülönbség (nyomásfő) keletkezik, mely, mint perfúziós nyomás tartja fenn az érrendszerben az áramlást. A nyomások alakulásában fontos szerepe van a vérben kialakult súrlódásnak is, mely részben az áramló vér részecskéi, részben pedig a vér és az érfal között lép fel.
Mi az a hypertonia? Miért baj a magas vérnyomás?
A korral vagy egyéb tényezőktől az aorta rugalmassága csökkenhet, csökkent tágulékonyság miatt a kilökött vér nagyobb nyomásemelkedést hoz létre az aortában és a szisztolés nyomás értéke normálishoz képest emelkedett lesz. Ezt elasztikus hypertoniának nevezzük. Az artériás középnyomás keveset változik ekkor.
Gyakran semmilyen panasszal nem jár, a legbiztosabb módszere a rendszeres mérése. Mivel nagyon sokáig nem ismerik fel a betegséget, ezért gyakran már súlyos szövődmények kialakulása utalhat csak a betegség meglétére. A legsúlyosabb szövődményei a szélütés és a szívroham lehet.
Egyszerűen úgy lehet elmondani, hogy mi is a vérnyomás, ha úgy fogalmazunk, hogy az az erő, melyet a véráramlás fejt ki az artériák falára. Ennek napszaki ritmusa van, reggel éppen ébredés előtt és délután a legmagasabb, majd a nap folyamán alig csökken, az alvás ideje alatt, éjjel csökken erőteljesebben. Általában 20-30Hgmm-es ingadozás előfordulhat normális esetben is, ezért egyetlen mérés alapján nem lehet végleges következetéseket levonni.
Milyen az optimális vérnyomás érték? Mi számít magas vérnyomás értéknek?
A cikk második részében írunk arról, hogy hogyan is működik a szervezetünk és mit jelentenek egyes a vérnyomás méréssel kapcsolatos kifejezések. Az optimális vérnyomás egy felnőtt embernél 120/ 80 Hgmm alatt van, illetve 130-135/80-85 Hgmm tekinthető elfogadhatónak, normálisnak. Ez a két szám nem más, mint a szisztolés nyomás és a diasztolés nyomás érték.
A normális felső határérték 130-139/85-90 Hgmm. Ennél magasabb mért értékeknél a magas vérnyomás kialakulásáról beszélhetünk, melyeknek szintén több lépcsős fázisai vannak.
(Lásd lejebb a Mi az a diasztolés nyomás? Mi az a szisztolés nyomás? Mi a pulzusnyomás?-részben.)
A vérnyomás mérésének azonban fontos szabályai vannak:
- ülve ( támaszkodva, a két talp a földön) vagy fekve,
- 5 perc pihenés után,
- kávé, cigaretta után min.30 percre,
- mérés alatt a beszéd kerülése,
- a mandzsetta felfújható része majdnem érje körül a kart,
- a csuklót a szívvel azonos magasságban kell tartani, egyébként a keletkezett hidrosztatikai nyomás 20-30Hgmm-es eltéréssel más értéket mutathat,
- különböző napokon három mérés kell, (csak ha nagyon magas volt a mért érték, akkor kell ennél sűrűbben, illetve ha szokatlan értékeket mutat a mérő, akkor min. 5 perc múlva ismételjük meg a mérést. Fontos azt is figyelembe venni, hogy ha bármelyik mért szám, akár az első vagy akár a második legalább 5Hgmm-rel kisebb értéket mutat, akkor akár harmadszor is ismételjük meg a mérést, amíg a csökkenés mindkét számnál 5Hgmm-nél kisebb lesz. Ilyenkor matematikai átlag (a két utolsó mért értékek szisztolés és diasztolés mérései) alapján látható a reális vérnyomás érték.
- bizonyos esetben lehet ál-magas érték is, (scleroticus éren-„elmeszesedett””-)
- gyógyszerhatás vagy mellékvesevelő betegségeket figyelembe kell venni,
- diabetes, veseelégtelenség, artériás betegségeknél a magas mért értékeket is kezelni kell.
Vannak olyan készülékek, melyek csak a vérnyomás ellenőrzésére szolgálnak. Ezek az újabban ujjon vagy csuklón használatos elektronikus vérnyomásmérők, ezeket a feltételezetten egészséges embereknek ajánlják.
Mi igaz vagy téves állítás a magas vérnyomással kapcsolatban?
- A hypertonia általában 35-55 év között alakulhat ki, de nem mondhatjuk, hogy ez csak idős kori betegség.
- Az idős korban mért „optimális” vérnyomás értékek, nem térnek el (jelentősen) a fiatalabb korban mért értékektől.
- Gyógynövények, nyugtatók nem segítik a magas vérnyomást hatékonyan.
- A stressz és a hypertonia betegség között nincs kifejezett kapcsolat.
Mi lehet a magas vérnyomás kialakulásának az oka?
Lehetnek környezeti tényezők, mint a helytelen étkezési szokások, a sok sós étel fogyasztása, valamint a mértéktelen állati fehérje fogyasztása hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához. (a kálium tartalmú gyümölcsök, gyümölcslevek, valamint az alacsony zsírtartalmú tejtermékek kalciumtartalma viszont segít normális szinten tartani a vérnyomást.)
Genetikai tényezők is lehetnek, ahol már az egyik szülő hypertoniás, a gyerekek nagyobb valószínűséggel lehetnek majd szintén hypertoniások. Sok esetben bizonyított, hogy a sógazdag étrend önmagában nem elegendő a hypertonia kialakulásához, genetikai hajlam is szükséges.
Az okok között szerepelhetnek hormonális túlműködési zavarok, fogamzásgátló tabletták szedése (ez enyhe vérnyomásemelő hatású), vesegyulladás, vese artériák szűkülése, alacsony kálium bevitel.
Azonban pontosan az esetek többségében nem tudják egészen biztosan megmondani a kiváltó okokat.
Másodlagos hypertonia betegségek is kialakulhatnak:
- Terhességi,
- Fokozott agynyomás,
- Akromegalia,
- Magas kalciumszint,
- Pajzsmirigy túl- vagy alulműködés,
- Aorta szűkület.
Mit tehetünk a magas vérnyomás elkerülésének érdekében?
Helyes étrenddel:
- Kerüljük a nagy zsírtartalmú és sok konyhasót tartalmazó ételeket. Figyeljük az ételek címkéjén a zsír-, nátriumtartalmat (ez nem lehet több, mint 150mg).
- Kerüljük a telített zsírtartalmú és a magas koleszterintartalmú ételeket. (pl. gyors ételek)
Egészséges életmóddal:
- Figyelembe kell venni, hogy vannak magas vérnyomás kialakulását fokozó tényezők. Ilyenek a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, elhízás. Ezek jelentősen növelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását is. Tehát ezekkel is foglalkozni kell, ha magas vérnyomás betegségének lehetősége áll fenn.
- A fogyás csak mérsékelt vérnyomáscsökkenést eredményezhet, de szükséges. Rendszeres, gyakori testmozgással, étrend változtatással javítható és fenntartható egy normális vérnyomás. (kevesebb, mint 100mmol Na; 90 mmol kálium; közel 1200mg kalcium ajánlott.)
Rendszeres vérnyomásméréssel a magas vérnyomás betegség kialakulását már korai szakaszban felismerhetjük és korán kezelhető lesz, ezáltal megakadályozhatók a betegség súlyos szövődményeinek kialakulásai.
A betegség előrehaladott állapotában gyógyszeres kezeléssel kezelhető a magas vérnyomás.
Milyen szövődményekkel járhat a magas vérnyomás?
Az emelkedő vérnyomás a szív- és érrendszerben beindít egy kompenzálási reakciót, melyek leginkább tovább rontják a betegség súlyát. Az egyik legfontosabb, hogy a bal kamra hypertóniáját kell megelőzni, mely igen bonyolult és összetett feladat, hiszen nemcsak egyszerűen a szívizomsejtek átalakulásáról van szó, hanem kihat a változás a szív egészére. (szívelégtelenség, ritmuszavar, szív vérellátási zavarok) További szövődmények lehetnek a veseelégtelenség, aortarepedés, az agy vérkeringési zavar kialakulása.
Hogyan ismerhető fel a magas vérnyomás?
Panaszként előfordul:
- Reggelenként a tarkótájékon lüktető fejfájás lehet.
- A szemek előtt fekete pontok.
- Aluszékonyság, zavartság, hányinger.
- De legtöbb esetben tünetmentes a betegség.
Vizsgálatokkal:
- Vérnyomási értékek magasak. (Lásd a cikkben feljebb Milyen az optimális vérnyomás érték? Mi számít magas vérnyomás értéknek?-részben)
- Bal kamra izomzatának megnagyobbodása, mely fokozatosan alakul ki. Ezáltal romlik a szívműködés, egyre nehezebben megy az összehúzódás. A saját szívizom-érhálózatát, a koszorúereket nyomja el a megnagyobbodott kamrai szívizomszövet, ezáltal romlik a szív saját keringése. Ennek is vannak saját tünet együttesei: légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés, erőteljesebb pulzus, szívverés.
- Szemfenék tükrözésével, az erek vizsgálata és elváltozásai (szemfenéki arteriolák és venulák vizsgálata). Eleinte csak az ereket érintik az elváltozások, majd később a retinát is. Az artériák rézdrót illetve ezüstdrót jellegű reflexiói, ödéma kialakulása, az érfal átjárhatósága már tipikus jelei a hypertoniának, ezeken kívül persze még számos változás figyelhető meg.)
Érdekes értékek a vérkeringéssel kapcsolatban
Egy normális nyugalmi szívfrekvencia 70-75/ perc mellett egy szívciklus közel 0.8msp-ig tart.
Keringő vértérfogat 5500ml. Azaz mind a bal kamra, mind a jobb kamra nyugalomban egy perc alatt 5-5,5l vért lök ki az aortába illetve az a.pulmonalisba. (perctérfogat)
Nehéz fizikai terhelés mellett ezek az értékek változnak, akár 19-24l is lehet a perctérfogat, 160-190/perc szívfrekvenciával.
Hogyan működnek a vérnyomásmérők?
A forgalomban levő vérnyomásmérők hasonlóan épülnek fel. A mandzsetta, mely általában tépőzárral rögzíthető a felkaron, az érszakaszt szorítja a felkarcsonthoz, megállítva a vér áramlását. A mandzsetta egy felfújható gumipárna, mely szövettel fedett, amikor ebbe belepumpáljuk a levegőt, akkor a kötőszövetek és az izmok közvetítésével fejti ki hatását és szorítja „el” az érfalat. Használatkor vegyük figyelembe a mérés „szabályait” (lásd feljebb a cikkben A vérnyomás mérésének azonban fontos szabályai vannak:-részben), valamint a jobb kezünkkel tegyük fel a bal felkarra a mandzsettát, mely a könyökhajlathoz képest két ujjnyira legyen. A mandzsetta szorosan kell, hogy körbefogja a felkarrészt, ezért nem mindegy a mandzsetta nagysága sem. A valóságostól magasabb értékeket mérhetünk, ha nem megfelelő a mandzsetta mérete.
A méréshez szükséges nyomást a modernebb készülékeken kompresszorral vagy a hagyományos eszközökön pumpával hozzuk létre. A pumpa leengedése mikroprocesszor segítségével történik, mely pontosan szabályozza a nyomásváltozás sebességét. A készülékek 0-300Hgmm nyomás mérésére készülnek.
Régebben az úgynevezett Korotkov-hangokat figyelték hallgatón keresztül a szisztolés és diasztolés nyomás meghatározásához, melynek több fázisa van, az első koppanó hang megjelenése, annak zörejesebbé válása, felerősödése, elhalkulása, majd megszűnése. Ez az artéria falának összecsapódásából származik. Az oszcillometriás méréseknél a rugalmas artéria keresztmetszetének változása okoz a mandzsettában nyomásingadozást és ezt a periódikus változást használják vérnyomás mérésére.
Manapság már elektronikusan mérő vérnyomásmérő készülékeket használnak. Félautomata vagy automata készülékek vannak. A mérések végén a szisztolés és a diasztolés értékeket, valamint a pulzusszámot lehet leolvasni.
A mandzsettát először a szisztolés érték fölé kell pumpálni 30-40Hgmm-rel vagy magasabbra, hogy megállítsuk a véráramlást. Majd fonendoszkop segítségével (ezt az artéria elszorított szakaszának szívtől távolabbi részéhez kell helyezni, könyökhajlati verőérhez) megvárjuk az első hallható hangot, mely a szisztolés vérnyomást jelzi, és addig folyamatosan ismétlődnek a hangok, míg a mandzsetta nyomása nem csökken a diasztolés nyomás alá, ekkor már nincs akkora nyomás, mely az eret képes összeszorítani, a hang megszűnik vagy elhalkul, ez jelzi a diasztolés vérnyomást.
Mi a magyarázata ennek a vérnyomás mérésnek?
Amikor a bal kamra összehúzódik, a vér az elszorított szakaszon addig nem tud átjutni, amíg a mandzsetta nyomás nagyobb, mint az artériában a vér nyomása. Azonban amikor a nyomást elkezdjük a mandzsettában csökkenteni, lassan, szabályos sebességgel, akkor elérjük a szisztolés nyomást (maximális nyomást) és akkor a megszorított érszakaszon a vér átpréselődik. A szív elernyedési szakaszában a nyomás a mandzsettában nagyobb, mint az érben, így az ér összezárul a mandzsetta alatt. (szisztolés nyomás)
Vannak olyan készülékek, melyek már nem a Korotkov-hangokat használják az értékek meghatározásához, hanem az érfal keresztmetszetének változásából adódó mozgást, mely a mandzsettában 1-2Hgmm-es nyomásváltozást hoz létre, ezt érzékeli (akár 0,5Hgmm-t is) a műszer.
Lehetnek-e vérnyomást befolyásoló tényezők?
Ilyenek:
- Az életkor, mely születéstől 20 éves korig nagy ütemben nő ( 80Hgmm-ről 120Hgmm-re a szisztolés nyomás ). 50-55 éves korig a szisztolés és diasztolés értékek még emelkednek, majd stabilizálódnak. A nőknél az átlagok mindig alacsonyabbak, mint a férfiaknál mért értékek.
- Testhelyzet. A hidrosztatikus nyomás hat a véráramra, lefele növeli a véráram nyomását, a felfele irányulóét csökkenti. Normális esetben az idegrendszer ezt szabályozza. Fekve a felkar és a lábszár vérnyomása közel azonos, azonban álló helyzetben a lábszár vérnyomása 30-60Hgmm-rel is több lehet. Álló helyzetben a szív feletti artériákban a vérnyomás változatlan kell, hogy maradjon, a hidrosztatikus nyomás ellenére, tehát ilyenkor csak annyira emelkedik meg a vérnyomás, hogy ez fennálljon. Ezt nevezzük a vérnyomás orthosztatikus szabályozásának.
- Hirtelen felálláskor a felkaron mért vérnyomás, gyorsan leeshet, de ez rövid időn belül helyreáll.
- Mentális stressz, mely lehet a „fehérköpeny-hatás”, ha más környezet már önmagában megemeli a vérnyomást. (pl. orvosi rendelő) Az idegrendszer aktivitása, annak változása befolyásoló tényező szintén. Ezek legtöbbje csak átmeneti vérnyomás emelkedést okozhat, a szervezet szabályozza ezeket.
- Testsúly. Melyről részletesen írtunk a cikkben a Mit tehetünk a magas vérnyomás elkerülésének érdekében?-részben.
- Genetikai háttér. Erről is a Mi lehet a magas vérnyomás kialakulásának az oka?-részben bővebben írtunk.
Milyen gyakorisággal mérjünk vérnyomást?
A 24 órás vérnyomás monitorozásnál nappal 15 percenként, éjjel fél óránként javasolt a mérés. A napi mérések száma haladja meg az 50-et.
Amikor otthon mérünk, akkor a napi háromszori mérés javasolt. Minden háztartásban szükséges egy megbizható vérnyomásmérő készülék!
Vérkörök működése részletesen
A nagy vérkörben a vér a szív bal kamrájából az aortán keresztül a belőle kiágazó nagy artériákba majd a kisebb artériákba és végül az arteriolákba és végül a kapillárisokba áramlik. Ezek egyenkénti átmérője egyre kisebb, ugyanakkor az összkeresztmetszet nő. A kapillárisok összkeresztmetszete nyugalomban 700-szorosa az aorta keresztmetszetéhez képest. A kapillárisok szakaszát venulák, majd vénák váltják fel, melyek egyenkénti átmérője egyre nagyobb, másfélszerese az aortának a véna cava. (közben az összkeresztmetszet csökken) Ez a vér lineáris sebességének megállapításában fontos. Így az, hogy az aortától a kapillárisokig csökken, majd a kapillárisoktól a vénákig nő.
Az erek felépítésében az endothelium mellett rugalmas, nem rugalmas és simaizmok vesznek részt, -a kapillárisoknál csak egy endothelsejtréteg van -, ezek határozzák meg az érfalak tulajdonságait. Az érfalak feszülésénél figyelembe szokták venni az éren belüli nyomást és az erek sugarát, ezekből tudnak következtetni arra, hogy a vékony falú erek is képesek a belső nyomásnak ellenállni. Ha van egy adott belső nyomás, akkor az érfalak felépítését figyelembe véve meghatározható, hogy egy adott érszakasz mennyi vért tud befogadni. (disztenzibilitás) A kor előrehaladtával romlik ez a mutató, pontosabban a compliance érték, mely a térfogatváltozás és a nyomásváltozás összefüggésében vizsgál, de nem veszi figyelembe a kiindulási térfogatot. Röviden az aortafal tágulékonyságát lehet meghatározni ezzel az értékkel.
Ami még fontos a megértéshez, a szélkazánerek kifejezés értelmezése. Az aortát és a belőle kiágazó artériákat hívjuk így, nyugalomban a bal kamra összehúzódása alatt 80Hgmm-ről 120Hgmm-re emelkedik a nyomás, erre a nyomásemelkedésre rugalmasan válaszolva kitágul az aorta és a hozzá kapcsolódó nagy erek. (a merev kollagénrostok korlátozzák a tágulást) Az összehúzódást követő diasztolé (elernyedési szakasz) elején az aortabillentyűk becsapódnak és lezárják az addigi közös teret, az aortát a kamrától. Majd az aorta rugalmas elemei visszaállítják az eredeti térfogatát és a vér tovább áramlik a perifériák felé. Tulajdonképpen a szélkazánerek mérsékelik a nyomásingadozást a nagy erekben és segítik az artériás véráramlás folyamatosságát. Egy áramlási ellenállás is követi ezt, mintegy az artériák szűkülésével. Tehát az áramlás folyamatos, bár nem egyenlő sebességű, a szisztolé alatt nagyobb, mint a diasztolé alatt.
A nagy vérkör arteriolái nyomásesés alapján a teljes keringési rendszert két részre osztják: nagynyomású rendszerre, mely az aortától az arteriolákig tart és az alacsony-nyomású rendszerre, mely a kapillárisokból, a teljes vénás rendszerből, a jobb szív részből, a tüdő keringésből és a bal pitvarból áll. ( a bal kamra egyikbe sem sorolható) A kapillárisokat a posztkapilláris venulák követik, ahol zajlik a diffúzió, szövetnedvképződés, visszaszívás. Majd a venulák és vénák, mint kapacitáserek szakaszai következnek. Ezek tágulékonysága nagy, kis nyomásváltozásra is jelentősen megnövelhetik a bennük áramló vér mennyiségét.
Milyen nyomásváltozások lehetnek a keringési rendszerben? Mi az a diasztolés nyomás? Mi az a szisztolés nyomás? Mi a pulzusnyomás?
Először említsük meg a diasztolés nyomást, mely nem más, mint a diasztolé legvégén az aortában a nyomás nyugalomban 80Hgmm. Vagyis az a legalacsonyabb nyomásérték, ami az aortában a diasztolé legvégén mérhető. A diasztolé után a bal kamrai szisztolé közben a bal kamra és az aorta közös teret képez, így a nyomásuk együtt változik. A szisztolé alatt 120Hgmm-re emelkedik a nyomás az aortában fokozatosan, ezt hívjuk szisztolés nyomásnak. Ez egy maximális érték, mely a szívciklus alatt az aortában létrejön. A szívtől távolodva növekszik a szisztolés nyomás, a diasztolés nyomás lényegében nem változik a szívtől távolodva.
A szisztolét közel 0,5msp-ig tartó diasztolé követ, ilyenkor csapódnak be az aorta billentyűi, elválasztva egymástól a bal kamrát és az aortát, így a vér csak előre áramolhat. Közben visszaáll az aorta eredeti térfogata, biztosítva a vér folyamatos áramlását.
Mi a pulzusnyomás?
A pulzusnyomás értéke, nem más, mint a szisztolé alatt az aortába kerülő vér (70ml) 40Hgmm-rel növeli az aortában levő addigi belső nyomást. Tehát a szisztolés-diasztolés nyomás különbsége, ez a szívtől távolodva növekszik.
Az aortában a nyomás időbeli átlagértéke a középnyomása az aortának, melynek közelítő becslése abból indul ki, hogy a diasztolé kétszer annyi ideig tat, mint a szisztolé, ezért közelebb esik ahhoz a nyomáshoz, mint az egyszerű számtani átlagérték. Azaz 93Hgmm.
A vér áramlása a kapillárisokban lassú. Az artériás középnyomás értéke fokozatosan csökken a kapillárisok felé, a kezdeti szakaszon már csak 25Hgmm, majd a venulák kezdetére a belső nyomás 15Hgmm lesz. A szív felé haladva a vénákban a nyomás egyenletesen csökken, így a jobb pitvarban a centrális vénás nyomás ( diasztolé alatt nyugalomban) 0Hgmm, vagyis megegyezik a külső nyomással. Ez csak a szív 5-5,5l perctérfogatánál igaz. Ez változhat, ha nő vagy csökken a perctérfogat. (ha nő, akkor a centrális vénás nyomás -2Hgmm-ig csökkenhet. Ha csökken, akkor a centrális nyomásérték +10-+15Hgmm között változhat. Persze sok befolyásoló tényező van a keringésen kívül, mint például a testhelyzet, a vázizomzat működése is.
A kis vénákat a középnagy vénákig vénabillentyűk osztják szakaszokra, ezek a billentyűk a szív felé egyirányúsítják a vér vénás áramlását. (A legnagyobb vénákban már nincsenek billentyűk.)
Pár gondolat erejéig nézzük meg a kis vérkört. A jobb kamrából a vér az arteria pulmonalison keresztül az abból kiágazó artériákból, arteriolákból a tüdőkapilláris hálózatából, a venulákból, vénákból és a négy vena pulmonalisból áll, mely a bal pitvarba torkollik végül. A két vérkört összehasonlítva az átáramló vérmennyiség és a perctérfogat azonos, míg a nyomásviszonyok, compliance érték, ellenállás különböző.
Szisztolé alatt a nyomás 24Hgmm-ig emelkedik a jobb kamrában, tehát az a.pulmonalisban is ennyi a szisztolés nyomás. A billentyűk 9Hgmm-es nyomásértéknél záródnak, ez nagyjából az a.pulmonalis diasztolés nyomásértéke. Tehát a kis vérköri artériás középnyomás 14Hgmm, jóval kevesebb, mint a nagy vérköri középnyomás-érték. A nyomás alig csökken, a bal pitvarban közel 8Hgmm-es lesz majd a nyomás. Az arteriák, arteriolák felépítése is különbözik a nagy vérköri artériák, arteriolákéhoz képest. (kevesebb simaizmot tartalmaznak) Ezért a compliance értékük nagyobb lesz, mint a nagy vérköri artériáknak. Tehát kisebb áramlási ellenállást képviselnek a kis vérköri artériák, arteriolák.
Fontos megemlíteni, hogy a tüdőnek kettős vérellátása van, hiszen a saját tüdő vérellátásán kívül a nagy vérköri aa. bronchiales rendszere is becsatlakozik hozzá, igaz ez igen kis hányada a teljes kis vérköri keringésnek.
Mi az az orthostatis? Mi történik a vérnyomással, ha fekvő helyzetből felállunk?
Fekvő helyzetből ha felállunk, akkor az alsó végtagokra egy közel 100-140cm-es véroszlop közel 100Hgmm-t kitevő hidrosztatikus nyomása nehezedik. Ennek hatására megnő a nyomás a vénákban, a vékony falú vénák kitágulnak.
Rövid ideig tartó állásnál akár 500ml plussz vér is „raktározódhat” többletként a végtag vénáiban. Ez rossz körülmények között artériás vérnyomás csökkenésével is járhat, szinte belső vérveszteségnek számít.
Ezek a keringési hatások megszűntethetők az alsó végtagok feszes bepólyálásával vagy rugalmas harisnyák, zoknik használatával.
Következmény lehet még, hogy a nagy hidrosztatikus nyomás áttevődhet a végtagok kapilláris részeire is, azokban a filtráció fokozódik, és súlyosabb esetben oedema léphet fel a végtagokban.
