Monoszacharidok
-D-glükóz (szőlőcukor), mely di- és poliszacharidokban is elterjedt. Fő feladata a sejtek energia forgalmában van.
-D-galaktóz,
-D-mannóz,
-D-fruktóz (gyümölcscukor), mely a legédesebb cukor, leginkább ma már csicsókából gyártják, édesítőszerként.
-D-ribóz,mely a ribonukleotidok, ribonukleinsavak alkotóeleme,
- 2-dezoxi-D-ribóz, mely a DNS alkotóeleme.
Monoszacharid származékok:
-foszfát-észterek, melyek a szénhidrátok felépítésében, lebontásában, valamint a fotoszintézisben a CO₂ megkötésében (intermedier termékei a szénhidrát-anyagcserének) vesznek részt.
-szulfát-észterek, melyek poliszacharidok felépítésében vesznek részt.
-aminocukrok, pl. D-glükózamin, mely a porc-csontépítésben fontosak.
-cukoralkoholok, pl. a glycerin, mely sok anyagcserefolyamat közti terméke.
-uronsavak, mely a szervezet méregtelenítésében játszik fontos szerepet.
Oligoszacharidok
Két monoszacharid összekapcsolódásával jönnek létre a diszacharidok, ahol pedig nem túl nagyszámú (néhányszor tíz) monoszacharid kapcsolódik össze, az így kialakult vegyületeket nevezzük oligoszacharidoknak.
-szacharóz (répacukor, nádcukor), nevük utal arra, hogy melyik növényből nyertik ki a cukrot, de táplálkozástudományilag nincs különbséga kettő között, mindkettőt szacharóz építi fel. élettanilag nem nélkülözhetetlen a fogyasztása, gyorsan ható energiaforrás a szervezetben. Kereskedelmi forgalomban több változata ismert. Kristálycukor (fehér cukor), kockacukor, porcukor,cukorliszt (nem csomósodik annyira a kis mennyiségű keményítőtartalma miatt), kandiscukor, befőzőcukor (pekitintartalommal), barnacukor, ízesített cukrok (pl. vaníliás, rumos).
Melyik az egészségesebb a fehércukor vagy barnacukor?
A barnacukor egy kevésbé finomított változata a fehércukornak, így semmilyen jelentős biológiai hatása nincsen. A cukorgyártás során ott állítják le a folyamatot, ahol még a cukor nem tisztult meg, a gyártási folyamat részeként megjelenő melaszt keverik hozzá. Sokan az ebben található kevés ásványi anyagtartalom miatt gondolják, hogy “egészségesebb”, mint a fehércukor.
-maltóz, mely a keményítő hidrolízis terméke.
-maltóz (maláta), melyet csíráztatott árpából állítanak elő.
-laktóz (tejcukor), mely az emlősök anyatejében fordul elő, és a máj alakítja glükózzá.
-cellobióz, mely a cellulóz lebontási terméke.
Ezek szerepe igen változatos és jelentős szervezetünk számára, mely az őket felépítő monoszacharidoknak köszönhető, részt vesznek a sejteket felismerő és szabályozó folyamatokban, számos molekula komponensei (összetett fehérjék, lipidek),
Poliszacharidok:
Makromolekulák, több ezer monoszacharidból épülnek fel. Jellemzőik az őket felépítő monomer egységek száma, kémiai összetétele, és a bennük kialakuló kötéstípusok minősége.
-keményítő, mely a növényi sejtek tartaléktápanyaga.
-cellulóz, a növényi sejtfal fő alkotorésze.
-glükogén, (glikogén) mely tartaléktápanyag.
-kitin, gombák, rovarok vázanyaga.
-pektinek.
-hialuronát, GAG(glükózaminoglikánok) vegyületcsoport (pl.heparin,kondroitin-szulfát, keratin-szulfát, ) ezekről lásd részletesebben az ízületek, porcok, csontok cikkben.
-murein,
-proteoglikánok,
-glikoproteinek, glikolipidek.