Az Ön kosara jelenleg üres.
X

Keresési eredmények

Mi a kovász? Életed ad a kenyérnek!

A kovász nem más, mint egy erjesztett tészta, mely liszt és víz elegyéből áll össze és szabad levegőn erjedésnek indul. Az erjedést mikroorganizmusok, élesztőgombák és tejsavtermelő baktériumok segítik. A kovásszal oltják be a kenyértésztát, mely ízletesebb, tartósabb és tömörebb lesz.


Fotó: freedigitalphotos

Tejsavbaktériumok szerepe

Tejsavbaktérium kultúrát tartalmaz a kovász, mely a tejcukrot és az egyéb cukrokat tejsavvá alakítja, ezzel savas környezetet biztosít, melyben a káros baktériumok nem képesek szaporodni, segítve ezzel a hasznos tápanyagok felszívódását. (Ezzel a folyamattal savanyítják az ételeket is.) A tejsavbaktériumok szorosan élnek együtt az élesztőkkel, melyeknek szaporodásához meleg és elegendő tápanyag (cukor) szükséges. A jellegzetes savanykás ízt az ecetsav okozza, melyet a tejsavbaktériumok termelnek.

Az élesztők, tevékenységük során a kenyérbél, bélzet lazításához járulnak hozzá, ez a működésük során felszabadult CO₂ felszabadulásával van összefüggésben.

Szárított kovász

A szárított kovásznál vízzel újraélesztik a kultúrát (liszthez keverve). Ezzel lerövidíthető a kenyérsütés, hiszen a kovászkészítési idő kiesik. Webshopunkban szárított kovászt vásárolhat.
A kovász hatékonyságát tovább lehet növelni, ha főtt krumpli levét vagy szőlő héját (összetört szőlőszemeket - ezt a kovászfajtát nevezik biga-nak, ilyen kovásszal készítik a ciabattat) teszünk a kovászhoz.
A technológia változásoknak következtében a kenyérkészítés időtartalma lerövidült, ez részben fogyasztói igény miatt is volt. (Ennek hatására a kenyér minősége sok esetben megváltozott.) Gyakorlatilag a nyerskovász előállítási rész kimarad. Hiszen a kovász előállítása hosszú idő, több órás, néhány napos folyamat is lehet. Ebből kialakult kovászt tekintik a kovászmagnak, ebből az érett kovászból vesznek ki később és használják a kenyérsütéshez. Tehát ezalatt a hosszú időszak alatt kezd a liszt és víz elegye a levegőben lévő mikroorganizmusok hatására erjedni, szén-dioxidot termelni (buborékokat), mely lazítja a sikérvázat.
Egy másik változás a dagasztásban keresendő, hiszen a lassú dagasztást felváltotta a gyors, félgyors dagasztás. Ennek következtében a mikrobiológiai, enzimatikus folyamatok szinte nem vagy alig indulnak meg. 

Miért lenne lényeges mégis, hogy a mikrobiológiai folyamatok rendesen, lassan lejátszódjanak?

A kovászkészítés régebbi vizsgálatai azt tartották, hogy csak az élesztősejtek elszaporodása és a lisztes közeg határozza meg az erjedési folyamatokat. Pedig szükség van a természetes tejsavbaktériumokra is.
Az enzimatikus folyamatok akkor indulnak be, amikor a liszt nedvességet kap, ennek hatására megindul a keményítőbontás, melynél a keletkező cukrok, a mikróbák táplálékául szolgálnak illetve az élesztősejtek energiaforrását is jelentik. Szükséges a szénhidrátbontó enzimek beindulása, azok közül is kiemelhető a β-amiláz működése. A sikérfehérjékre jellemzően (a többi fehérjére is igaz, csak lassabban), hogy igen gyorsan kötik meg a vizet. (ozmózissal és adszorpcióval)
Az élesztősejteknek is fontos szerepük van a fehérjebontásban, mint a  proteáz termelés, hiszen a sikérváz tágulékonysága a sikérfehérjék bomlásával fokozódik.
 
Fizetési megoldás
Simple fizetési tájékoztató
Top