Mi a laktóz?
A laktóz vagy tejcukor, a diszacharidok (ezek származtatása két monoszacharid vízelvonásával történik) közé tartozó szénhidrát, mely felépítésében a β-D-galaktóz valamint a D-glükóz, mint két monoszacharid vesz részt.
A tejben és bizonyos tejtermékekben fordul elő, valamint az anyatej és az emlősök tejének cukorkomponense. A laktóz nem képes közvetlenül felszívódni, ezt a laktáz enzim (β-galaktozidáz) segíti, mely a vékonybél bélbolyhainál (bélnyálkahártya kefeszegélyében) végzi feladatát. Egészséges szervezetben a lebontott cukrok (monoszacharidok) a bélhámsejtbe kerülnek, majd onnan jutnak a vérkeringésbe, illetve a galaktóz a májban alakul át glukózzá.
A laktáz enzim képes arra, hogy a laktózt felépítő két monoszacharidot az 1,4-glikozidos kötésnél hasítsa. Ennek az enzimnek az aktivitásának csökkenése természetes folyamat a korral, de egyénenként eltérő az üteme, csecsemőknél a legaktívabb.
Ezért a laktáz enzim hiánya (hipolaktázia) vagy elégtelen működése miatt, laktóz-intolerancia (tejcukorérzékenység) alakulhat ki.
Mi történik laktáz enzim hiánya miatt? Milyen tünetekkel jár a laktózérzékenység?
Ebben az esetben a laktóz emészthetetlenül jut tovább a vastagbélbe, ahol a bél baktériumai kezdik meg a bontását rövid szénláncú savakká és gázokká. Az erjesztés során keletkezett gázok, (baktériumok nagy mennyiségű H₂ gáz termelése mellett végzik az erjesztési folyamatokat, melyek egy része a tüdőbe jut, az egyik vizsgálati módszer-hidrogén kilégzési teszt- ezt használja fel) savas bomlástermékek okozzák a puffadás, teltség, hasi fájdalom érzéseit, valamint az enzim hiánya miatti vízvisszatartás a bélben, hasmenést okoz, a széklet savas lesz. Általános rossz közérzet, hányinger is előfordul.
A tünetek a tej, tejtermékek fogyasztása utan 0.5-2 óra után jelentkezhetnek, és 1-2 nap után következmények nélkül elmúlnak, ha addig nem volt újabb laktózt tartalmazó termék fogyasztása.
A laktózérzékenység típusai
Visszafordítható-e a tejcukorérzékenység?
A laktóz érzékenységnek többféle előfordulása lehet, így beszélhetünk elsődleges és másodlagos tejcukorérzékenyséről. Az elsődleges laktóz-intolerancia a teljes laktázhiányt jelentheti, mely lehet veleszületett rendellenesség (tehát genetikailag öröklődő, melyért egy külön gén felelős), és lehet felnőttkori, melynél az enzim aktivitása fokozatosan csökken, majd teljesen eltűnik a szervezetből. Általában 6 éves kor előtt ez nem okoz tüneteket, itt is fontos megjegyezni, hogy a csökkenés mértéke, gyorsasága egyénenként eltérő ütemű. Ezekben az esetekben a betegség nem gyógyítható, de nagyon jól kezelhető.
Ezeken kívül létezik még olyan másodlagos tejcukorérzékenység, mely valaminek a következményeképpen alakul ki, tehát genetikailag képes a szervezet ilyenkor a laktóz emésztésére, de különböző környezeti hatások az enzim termelődését megakadályozzák, ilyen lehet pl. a lisztérzékenység, bélfertőzés, Crohn-betegség, antibiotikum. Ebben az esetben a laktóz emésztése visszaállítható, a kiváltó ok kezelésével.
Diétával fenntartott, ellenőrzött és probiotikumokkal kiegészített táplálkozás javasolt minden esetben! A tejtemékeket, laktóztartalmú termékeket kerülni kell, ezzel a tünetek megszűntethetők. Azonban figyelni kell a megfelelő vitaminok és ásványi anyagok pótlására, melyek elsősorban a csontfejlődéshez nélkülözhetetlenek. (D-vitamin, kalcium, foszfor)
A laktózmentes tejtermékekben előre lebontott formában található a tejcukor. (galaktóz, glukóz formában) A glukóz (szőlőcukor) igen gyorsan felszívódik, ezért gyorsan megemeli a vércukorszintet. Cukorbetegeknek figyelni kell erre, ha laktózmentes tejterméket fogyasztanak.
Fontos tudni, hogy a lisztérzékenység is járhat hasonló tünetekkel, mint a laktózintolerancia, így a vizsgálatok nélküli öndiagnózis megengedhetetlen. Minden esetben beszéljen dietetikussal, valamint keressen fel szakorvost, belgyógyászaton, gastroenterológián foglalkoznak ezekkel.
Tejfehérje allergia, tejallergia?
Nem szabad összekeverni a laktózintoleranciával, bár tünetei nagyon hasonlóak! A tejfehérje allergiánál, más étkezési szokásokat, táplálék összetevőket kell figyelembe venni, mely sokkal kötöttebb, szigorúbb, mint a tejcukorérzékenységnél.
Mi történik tejallergiánál?
Szervezetünk a tejben levő fehérjéket nem ismeri fel, illetve káros anyagként ismeri fel, ezért elkezd védekezni ellenük, beindítva a szervezet immunreakcióját allergén anyagokkal szemben. Ennek az immunreakciónak következményeképpen más anyagok is felszabadulnak a szervezetben, ilyen pl. a hisztamin, mely sok allergiás reakcióban résztvesz.
A tehéntejben 20 féle fehérje fordul elő, ebből néhány válthat ki allergén reakciót:
-kazein, (több típusa ismert)
-α-laktalbumin (α-laktoglobulin), (tejsavófehérje)
-β-laktoglobulin (tejsavófehérje)
Más állatok tejében is van hasonló szerkezetű anyag, ezért hasonló reakciókat válthat ki a tejallergiában szenvedőknél, emiatt nem javasolt a kiváltása a tehéntejnek más állat tejével.
Szinte minden feldolgozott élelmiszerben megtalálhatók ezek a fehérjék, mert dúsítóknak, ízesítőknek használják.
Milyen tünetekkel jár a tejallergia?
Hasonló tünetei vannak, mint a laktózintoleranciának, bár ebben az esetben erőteljesebben jelenik meg a bőrkiütés, ekcéma, csalánkiütés, légúti problémák -asztma, gége-ödéma-, fejfájás, alvászavar, vagy akár anafilaxiás sokk. A tejallergia percekkel az elfogyasztott tej vagy tejtermékek után jelentkezik.
Hogyan kezelhető a tejfehérje allergia?
Az étrendből teljesen ki kell hagyni a tejfehérje tartalmú élelmiszereket. (érdemes megjegyezni, hogy laktóz fogyasztható)
Azonban az immunerősítés miatt szükség van vitaminok (B-vitamin, D-vitamin, C-vitamin), ásványi anyagok és nyomelemek megfelelő pótlására (kalcium, vas, cink, réz), valamint pro- és prebiotikumokra.
Ezért minden esetben a diéta megkezdése előtt szakorvosi vizsgálatot, és dietetikus segjtségét kérje ki. Itt sem megengedett az öndiagnózis felállítása!
Mi lehet a tejallergia kialakulásának oka?
A pontos okokat nem ismerjük még teljesen, bár kialakíthatja a túl korai tehéntej bevezetése csecsemőkorban. Általában a gyerekek 3 éves korukra kinőhetik ezt. A felnőttkori tejallergia kialakulásának okai közé sorolják a stresszt, a stresszes életmódot.