A halolaj elnevezés igaz minden olyan készítményre, mely nagy mennyiségben tartalmaz omega-3-zsírsavat, illetve az elnevezés utal arra, hogy ez a termék a halakból származó olaj. A halolajban található nagy mennyiségű omega-3-zsírsavat (illetve általánosságban az omega-3-zsírsavakat) szervezetünk nem képes előállítani, ugyanakkor létfontosságú a működéséhez. Omega-3-zsírsav nagy mennyiségben a hideg tengerekben élő halak szervezetében található, ezek az élőlények ezt nem maguk állítják elő, hanem a tengeri algákból, planktonokból táplálkozás során veszik fel és raktározzák el a szervezetükben. Ezért óriási különbség van a halolaj tartalmú készítmények között, hiszen figyelembe kell venni a halak származási helyét, tartási körülményeiket, tehát mennyire “tiszták” nehézfémektől, mérgező anyagoktól, tápokból származó hormonoktól. A legjobb minőségű “alapanyagot” a hagyományos halászatból származó halak biztosítják, tehát lehetőség szerint kerülni kell a tenyésztésekből származó halakból előállított halolaj készítményeket. Figyelembe kell venni továbbá, ha halolaj kapszulát választunk, hogy mennyi az omega-3-zsírsav és az omega-6-zsírsav tartalma, (minél magasabb ezek zsírsavtartalma, annál jobb).
Halolaj kapszula választás
Vegyük figyelembe azt is a választásnál, hogy a
halolaj kapszula tartalmazza mindkét zsírsavat, és az omega-3-zsírsav és omega-6-zsírsav aránya 2:1 legyen. (Ennek oka a táplálékok “alap”zsírsavtartalma, valamint fogyasztási szokásokban keresendő, hiszen omega-6-zsírsavtartalmú termékeket gyakrabban, könnyebben hozzáférhetően fogyasztunk.)
Javasolt még nézni, hogy a készítmény tartalmazzon E-vitamint, mely részben a zsírsavak avasodása ellen jó.
Mi az omega-3-zsírsav, omega-6-zsírsav?
Honnan ered az elnevezése az omega-3-zsírsavaknak?
Ezek a zsírsavak a többszörösen telítetlen (kettő vagy több kettős kötés található bennük) zsírsavak közé tartoznak, melyeket szervezetünk nem képes előállítani, ugyanakkor létfontosságú meglétük az egészséges, kiegyensúlyozott szervezet működéséhez. Az esszenciális zsírsavak közé tartozik az alfa-linolénsav (ALA), eikozapentaénsav (EPA, omega-3-zsírsav), dokozahexaénsav (DHA, omega-6-zsírsav). Az alfa-linolénsavból a szervezet viszont képes már EPA-t és DHA-t előállítani. A természetben azonban más változataik is megtalálhatóak, mint pl.: sztearidonsav, eikozatriénsav, eikozatetraénsav, dokozapentaénsav, tetrakozapentaénsav, tetrakozahexaénsav.
Elnevezésük onnan ered, hogy a zsírsavak nyílt, el nem ágazó, telítetlen szénláncú molekulák, melyeknek egyik végén karboxil-csoport van, (erre utal a sav elnevezés), másik végén pedig metil-csoport található. Kémiai szerkezetük alapján a nevük megmutatja, hogy mennyi kettős kötés található és mennyi telítetlen kötés található bennük, pl. “pentaénsav”, mely 5 telítetlen kötésre utal. Ezen kívül a név utal még a kettős kötés helyére és arra, hogy milyen izomériában fordul elő, vagyis a telítetlen kötés milyen helyzetű. (cisz, transz) A metil-csoport láncvégtől kezdik a számozást a kettős kötések helyére nézve. Vagyis az omega-3-zsírsavaknál, a metil-csoporttól indulva a 3. szénatomnál van egy kettős kötés, az omega-6-zsírsavaknál pedig a 6. szénatomnál. Az omega elnevezés pedig a láncvégi szénatomra utal. Fontos megjegyezni, hogy ez az elnevezés kémiailag pontatlan, hiszen a szabványos nevezéktannál a karboxil-csoport felöli láncvégtől kezdik a számozást mely alfa, tehát az omega megjelölés ettől független elnevezés és a metil-csoport felöli láncvégtől kezdi a számozást.
Zsírsavak szükségessége
A szervezet kiegyensúlyozott működéséhez szükség van mindkét zsírsav jelenlétére, azonban nem mindegy ezek megfelelő aránya. Vagyis omeg-3-zsírsav bevitelére fokozottabban van szükség, mint az omeg-6-zsírsav pótlására. (hiszen omega-3-zsírsavhoz kevésbé jut a szervezetünk rendszeresen)
Omega-3-zsírsavat a hideg vizeket kedvelő halakban, (tengeri, édesvízi halak), algákban, főként leveszöldségekben, dióban, lenmagban, repceolajban találhatunk nagy mennyiségben. Omega-6-zsírsavat pedig főként növényi olajokban találunk.