A lecitin a lipidek, azon belül is a glicerintartalmú lipidek közé sorolható vegyületekhez tartozik. Kémiai szerkezetük alapján az összetett lipidek, gliceridekhez, a foszfogliceridek közé soroljuk. (szerkezetük: glicerin 2 zsírsav, foszforsav, és a hozzákapcsolódó kolin)
Nevét a lekithos (gör.) szóból kapta, mely a tojás sárgájára utal, hiszen először abból mutatták ki nagy mennyiségben. Kémiai szerkezete miatt foszfatidil-kolin vagy kolin-foszfoglicerid néven is használják, valamint az élelmiszeriparban E322 jelöléssel tűntetik fel.
A lipidek csoportosítása többféle szempont alapján történhet, az élő szervezetben betöltött szerepük révén lehetnek, tápanyagraktározók, energiaraktározók, struktúraalkotók, valamint speciális funkciót betöltők.
A foszfolipidek különleges felépítésük miatt (amfipatikus vegyületek, vagyis poláros és apoláros résszel is rendelkeznek) sejtmembránok kialakítására képesek, azok egyik fő alkotói, mintegy 18%-ban.
Főleg az izom- és agyszövetek membránjában vannak jelen.
Érdekesség, hogy a foszfolipidek lebontásában résztvevő egyik enzim (foszfolipiaz-A2), egyes kígyómérgek (csörgőkígyók, kobrák) fő alkotója, oldják a vérsejtek membránját.
Mire hat a lecitin? Milyen hatása van a lecitinnek?
A lecitin jótékony hatásokkal bír, mind élettani, mind gyógyászati jelentősége nagy. Ezen kívül hasznosítja még többek között az élelmiszeripar, kozmetikaipar is.
Tartósítószerként, emulgeálószerkánt és stabilizátorként használják fel. Úgy, mint tésztáknál (lisztkezelőként) a jobb gyúrhatóság, formázhatóság miatt. A margarinnál, akár azért, hogy kevésbé fröcsögjön sütéskor. Majonézbe, csokikészítményekbe, instant poroknál, kekszeknél is álelmiszer-kiegészítőként hasznosítják.
A gyógyászati és élettani szerepére egyre több kutatás irányul, vannak vizsgálatokkal bizonyított eredmények és vannak pusztán megfigyeléseken alapuló eredmények.
A felépítése miatt a sejmembránok sérülését javítják, regenerálják. Egyes szerveknél, mint a májnál mérséklik a károsodott májműködést.
Az idegsejtmembránok javításában, regenerálódásában is jótékonyan vesznek részt, így hatással vannak az agyi műküdésekre, javítják, fokozzák a memóri-, koncentrácós-zavarokat. Hozzájárulnak a fokozott szellemi tevékenység hatékonyságának növeléséhez.
A szervezetben lejátszódó lebontási folyamatoknál, a foszfatidil-kolin egy része acetilkolinná alakul át. Kimutatták, hogy az Alzheimer-kór betegség egyik velejárója ennek a vegyületnek a hiánya. Tehát az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kiegészítő kezeléseként, hosszabb, több héten ét tartó lecitin szedése javasolt.
Hatással van a vér koleszterinszint csökkenésére, gátolja a felszívódását a bélben illetve fokozza a kiválasztását az epével, így az ateroszklerózis (érelmeszesedés) megelőzésében fontos.
Hol, milyen élelmiszerekben található lecitin?
Elsősorban tojás, földimogyoró, napraforgó, repce, kukorica és szójabab szolgál jó alapanyagnak.
Azonban ma már genetikailag módosított termékekben is előfordulhat, illetve mesterségesen, kémiai úton is állítanak elő lecitint.
Kiemelkedő a szójabab lecitin tartalma, melyet érett szójamagból préseléssel nyernek. Ennek az olajnak nagy a telítetlen zsírsavtartalma, (linol, linolénsav), és az omega-3-zsírsav, omega-6-zsírsav tartalma is. Ezeknek köszönhetően, a lecitin hat a szervezet koleszterinszint (LDL-koleszterin) kis mértékű csökkenésére , mely hatással van a vérerekre, ezáltal csökkenti, javítja az erek elmeszesedését.
Milyen mennyiségben ajánlott a lecitin fogyasztása?
Nincsen maximalizálva a mennyisége, de érdemes a saját testünk reakcióját figyelni, és kisebb mennyiségben emelni az adagokat. Általánosságban 9000 mg javasolt naponként.
Fontos, hogy míg a szójára lehet valaki allergiás, addig a lecitinre, amit a magból kivontak már, nem. De fokozott figyelemmel kell eljárni, figyelni a tünetekre annak, aki a szójára allergiás és lecitin terméket fogyaszt. Lecitin kapszula formájában kapható áruházunkban is.