Élő szervezetben az egyik legelterjedtebb molekulatípusok, nitrogéntartalmú vegyületek, melyeket aminosavak építenek fel. Szervezetünkben megtalálható összes fehérje az aminosavak különböző kombinációjából épül fel. ( 20 féle aminosav vesz ebben részt)
Ezek között vannak olyanok, melyeket képes a szervezetünk előállítani, de vannak olyanok, melyeket különféle táplálékokkal kell felvenni, mert szervezetünk nem képes előállítani (szintetizálni).
Ezeket esszenciális fehérjéknek nevezzük, ilyenek a fenilalanin, valin, triptofán, treonin, lizin, leucin, izoleucin, metionin. Fehérjét táplálékkiegészítőként is be lehet vinni a szervezetbe,
Miért fontosak a fehérjék és az őket felépítő aminosavak?
Hogy megértsük fontosságukat, tudnunk, kell, hogy egy fehérje összes tulajdonságát, az azt felépítő aminosavak sorrendje (szekvencia) határozza meg. Ezt hívjuk a fehérjék elsődleges szerkezetének, de vannak másod-, harmad- és negyedleges szerkezetek is, melyeket a szekvencia határoz meg. Ezt a sorrendet pedig a DNS-molekula bázissorrendje határozza meg, mintegy genetika kódként.
A táplálékkal felvett fehérjék a szervezetünkben végső egységként aminosavakra bomlanak le, így szívódnak fel a bélfalon át és jutnak el a keringési rendszerrel a működési, rendeltetési helyükre.
Szerepük sokféle, de elmondható, hogy az anyagcsere-folyamatok minden lépése fehérje jelenlétét igényli.
Hogyan csoportosíthatjuk a fehérjéket?
Többféle szempont alapján is.
-Funkció szerint, de vannak fehérjék, melyek több funkciót is betölthetnek.
-enzimek, melyek a szervezetben lejátszódó biokémiai folyamatok átalakításában katalitikus hatásúak. (a kémiai reakciók sebessége ezek jelenlétével megnő)
-vázanyagok. Izomszövet felépítésében vesznek részt, ahol a fehérjefonalak az izom-összehúzódást hozzák létre. (aktin, miotin) Valamint, mint vázfehérjék a vázizmokban, szívizomban, az erek falában, bélfalban fordulnak elő.
-hormonok egy része fehérjetermészetű, (pl. inzulin)
-anyagtranszportban vesznek részt, (sejtmembrán fehérjék, hemoglobin)
-az immunrendszer működésében vehetnek részt, (antigén- természetű anyagok, antitestek)
-információ átvitelben fontosak, (pl. látásnál a rodopszin)
-szerkezeti anyagok lehetnek, (keratin, ami a bőrben képződő szaru)
-energiatároló fehérjék. Szervezetünk elsősorban a szénhidrátokból fedezi az energiaszükségleteit, azonban, ha nincs elegendő belőlük, akkor a fehérjék lebontásából pótolja az energiát.
További csoportosítási szempontok lehetnek még:
-oldhatóság alapján, (albuminok, globulinok, prolaminok, glutelinek, szkleroproteinek)
-makroszerkezetük alapján, (fibrilláris, globuláris)-összetételük alapján, (proteinek, proteidek).
Milyen ételek tartalmaznak fehérjéket?
A fehérjék olyan szerves tápanyagok, melyekből a szervezet a megfelelő működéséhez a szükséges energiát, a folyamatokban részt vevő építőanyagokat állítja elő.
Húsok, tojás, tej, tejtermékek, valamint a növények közül a hüvelyesek gazdag fehérjeforrások.
Manapság a szója fogyasztása is jelentős, ez többféle fehérjét is tartalmaz.
A biológiai értékük alapján is lehet a fehérjéket jellemezni. Ezek a mutatók azt nézik, hogy testünk a táplálékban található fehérjéket mekkora százalékban képes hasznosítani. Így pl. a tojás, anyatej biológiai értéke 100%, vagyis teljes mértékben felhasználja a szervezetünk a benne található fehérjéket.
Mennyi fehérje fogyasztása szükséges?
A fehérje mennyiségének fogyasztása függ a életkortól, munkavégzés intenzitásától.
Kisgyerekeknek, idősebbeknek több fehérjére van szükségük, de azt mondhatjuk, hogy átlagosan napi 70-100g fehérjére szüksége van a szervezetünknek.
Kivétel képez a terhességi időszak illetve a szoptatási időszak, mert itt megnövekedett a szervezet igénye a fehérje pótlására is. (+ 10-20%-kal)
Mennyi fehérjére van szükség aktív sportolásnál?
A fehérje bevitel mennyiségéről, sőt a fogyasztás időszakáról is megoszlanak a vélemények. Annyi bizonyos, hogy megnövekedett terhelésre, megnövekedett fehérje mennyiségre is szükség van. (1,2-max.3g/nap- de függ a sportágtól, intenzitástól) Az izomszövet megfelelő müködéséhez és felépítéséhez járul hozzá a fehérje pótlása. Az ajánlások a sportolás alatt is kis adagokban javasolják a pótlást, de bizonyítottan kimutatható, hogy erős edzés után közvetlenül fogyasztva intenzíven, kiemelkedően hozzájárul az izomszövet építéséhez, működéséhez.
Fehérje fogyasztása önmagában nem elegendő, mellette valamivel több szénhidrátot is pótolni kell. Ha mindent figyelembe veszünk, akkor edzés előtt is érdemes fehérje kiegészítést választani, mert ezzel segítjük a szervezetünket az edzés alatti izomzatépítési folyamatokban, és nem alakul ki edzés végére fehérjehiány.
Minden fehérjét (és szénhidrátot) azonban az edzések után legkésőbb 2 órán belül el kell fogyasztani, hiszen így tudjuk segíteni a szervezetünket a leghatékonyabban az izomszövet felépítésében.
Túlzott fehérjefogyasztás, szabad aminosav bevitel veszélyes, sőt akár egészségkárosítható is lehet.
Honnan tudom, hogy szükség van-e fehérjepótlásra?
A megfelelő fehérje-egyensúly megállapítására a nitrogén-egyensúly mérése szolgál. A táplálékkal felvett, illetve széklettel, vizelettel leadott fehérjék nitrogéntartalmából lehet következtetni a változásokról. Ebben meghatározó a bevitt táplálék. Ha kevés a bevitt energia, akkor a fehérjeszintézisnél lesznek problémák, hiába optimális a fehérjetartalom.
Ha nem megfelelő a fehérjetartalom, bár elegendő az energiatartalma a tápláléknak, akkor anyagcserezavar alakulhat ki.
Hogyan hat a kollagén? Mi a kollagén?
Az életkor előrehaladtával szervezetünk kisebb mennyiségben képes csak előállítani bizonyos fehérjéket. Kollagén található a bőrben, inak szerkezetében, ínyben, ízületekben, véredények falában és a csontok szerkezetében.A kollagén kapszula rendszeres szedésével, hozzájárulhatunk a vérkeringésünk javításához, működésének serkentéséhez, így hatékonyabbá tesszük a tápanyag szállítást a bőrhöz, inakhoz, ízületekhez.
Segíti a bőr rugalmasságát, csökkenti ezzel a ráncokat, fiatalít, a terhességi csíkokat enyhíti. Hozzájárul a narancsbőr eltüntetéséhez.
