A zsírok szervezetünknek, mint energiaforrások, mint tartaléktápanyagok nélkülözhetetlenek. Táplálkozástani jellemzőit, a vegyületeket felépítő zsírsavak határozzák meg, mert a zsírok a glicerin és zsírsavak reakciójából keletkező észterek.
Kémiailag a zsírsavakat két nagy csoportra oszthatjuk fel:
-telített zsírsavakra,
-telítetlen zsírsavakra.
A telített zsírsavakra jellemző, hogy nehezen emészthetők, lassan szívódnak fel.
Ezzel szemben a telítetlen zsírsavak könnyebben emészthetők, gyorsabban szívódnak fel, értékesebbek a szervezetünk számára.
Mit jelent a testzsír?
A zsírsavak egy másik csoportosítási formájában használjuk ezt a kifejezést, főképp a fogyás, megváltozott testalkat, ideális testsúly mérésénél kerül elő.
A test zsír-százaléka, vagyis a zsírszövet aránya a testtömeghez viszonyítva.
Miért szükséges a zsírsavak jelenléte?
A testünk zsír eloszlása fontosabb, mint a mennyisége, mert az jobban utalhat bizonyos betegségekre. (anyagcserezavarra, cukorbetegségre, szívbetegségre, magas vérnyomásra, epehólyag betegségre)
A zsírok megléte, bizonyos mértékben nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára. Biztosítják a normális hormonháztartás működését, felelősek a sejtmembrán felépítésében, védik a belső szerveket, segítik a testhőmérséklet szabályozását, vitaminok oldószerei (zsírban oldódó vitaminok), tartalék tápanyagok, energiát adnak.
Ezért, mind az alacsony, mind a túlzott zsírraktárak betegségekkel, problémákkal járhatnak. Sok azonban megfelelő pótlással, ellenőrzéssel javítható, visszafordíthatók.
Mennyi az ideális testzsír?
A nőknél az optimális egészségi állapothoz kb. 18-25% testzsírszázalékra, a férfiaknál 13-18%-ra van szükség. (figyelembe kell venni az életkort is, mert az életkor változásával átalakulnak az arányok.)
Mik a telített zsírsavak?
A „telített” kifejezés arra vonatkozik, hogy a telített zsírsavak minden szénatomja teljesen telítve van hidrogénatommal, nincsenek bennük kettős kötéseket tartalmazó zsírsavak, szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak. Ilyenek pl. A laurinsav, palmitinsav, sztearinsav...
Mik a telített zsírsavak hatásai?
A sok telített zsírsavat tartalmazó táplálékok növelik a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, növelik a vérben a koleszterinszintet, így hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.
Bár ezen állítások megdőlni látszanak a legújabb kutatásokkal, ahol a koleszterin típusait, méreteit, mennyiségüket is figyelembe veszik. Nem mutatható ki összefüggés a megnövekedett szívbetegségek kialakulásának aránya és a túlzott telített zsírsavas ételek fogyasztása között.
Milyen ételekben található telített zsírsav?
Ide tartoznak a magas zsírtartalmú tejtermékek, sajtok, tejszín, vajak, zsíros húsok, kókuszdió, kókuszolaj, pálmaolaj, valamint a növényi olajból előállított főző- és sütőmargarinok.
Mik az egyszeresen telítetlen zsírsavak?
Az egyszeresen telítetlen zsírsavak, olyan olajok, melyek sok (egyszeresen) telítetlen zsírsavat tartalmaznak, halmazállapotuk folyékony, de hidegben megszilárdulnak.
Milyen ételekben található telítetlen zsírsav?
Ilyenek a repce-, oliva-, mogyoró-, mandulaolaj,előfordulnak avokádóban, diófélékben,földimogyoróban és magvakban.
Az egyszeresen telítetlen zsírsavak hatásai kedvezőek, kismértékben csökkenthetik a koleszterinszintet, de hatással lehetnek az inzulinérzékenység kialakulásra.
A többszörösen telítetlen zsírsavaknál már nem ilyen egyértelmű a helyzet a hatásukkal.
Ezek a zsírsavakat a szervezetünk nem tudja előállítani, de szükségesek, nélkülözhetetlenek, ezért ezeket esszenciális zsírsavaknak is hívjuk.
Ide tartoznak:
-omega-3-zsírsavak ( eikozapentaénsav (EPA)),
-alfa-linolénsav (ALA),
-omega-6-zsírsav (dokozahexaénsav (DHA)).
Ezek hatásai és napi fogyasztásuk mennyisége eltérő, zsírsav tartalmú étrend-kiegészítőkkel is pótolhatóak.
Milyen ételekben található többszörösen telítetlen zsírsav?
Legfőbb élelmiszerforrás a vadvízi halfajtákból, valamint növényevő állatok húsából nyerhető. Itt fontos megjegyezni, hogy ezek az állatok sem maguktól állítják elő ezeket a forrásokat, hanem a táplálékukként szolgáló algákból, planktonokból, növényekből.
Kimagasló mennyiségben tartalmaz többszörösen telítetlen zsírsavakat a len (lenmagolaj ), kivi, vörösáfonya.
Arányaiban figyelni kell arra, hogy szervezetünkbe több omega-3-zsírsav kerüljön az ételekkel, mint omega-6-zsírsav! Ezt úgy tehetjük meg többek között, ha több halat fogyasztunk és elhagyjuk a feldolgozott növényi olajokat ételeinkből.
A telítetlen zsírsavak hatásai
A többszörösen telítetlen zsírsavak hatással lehetnek a szív- és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek, valamint idegrendszeri betegségek kialakulására. Befolyásolhatják a cukorbetegség, inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát.
Az omega-3-zsírsav élettani hatásaival csökkenti a gyulladásos tüneteket, gátolja a vérrögképződést, ezáltal a rákos betegségek megelőzésében fontos szerepe van. Segíti az erek tágulását, elernyedését, így javítva a vérkeringést. Hatással van a vér koleszterinszintjére.
Az omega-6-zsírsav élettani hatásai is fontosak. Szerepe van a magzati agyfejlődésben, gyulladáskeltő hatással bír, valamint a kognitív funkciók (megismerési és gondolkodási folyamatok) fenntartásában van jelentős szerepe. Hatással van a hormonháztartásra, így befolyásolja annak működését, ezáltal kihat a szervezet többi részére.
Mennyi az ajánlott napi mennyisége a zsírsavaknak?
Telített és egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmazó ételeket nyugodtan fogyasszuk. Az omega-3-zsírsavaknál, valamint az omega-6-zsírsavaknál azonban figyeljünk oda a pótlásukra, egészítsük ki étrendünket, ha szükséges. (napi 2-4 gramm bevitele ajánlott halolaj vagy kapszula formájában. )
A halolaj kapszula előnye, hogy minden szennyeződést eltávolítanak belőle, melyek a természetes körülmények között élő halaknál az emberi tevékenységek miatt szennyeződésként, méregként felhalmozódhatnak a szervezetükben.
