Az orvostudományban régóta ismert dolog, hogy a gyomor bizonyos betegségeinek kialakulásáért baktériumok is felelősek lehetnek. Az igazi áttörést a 80’-as évek jelentették e témában, amikor sikerült kitenyészteni és bizonyítani is, hogy egy a campylobacterekhez tartozó baktérium betegséget okozhat a gyomorban, illetve az emésztőrendszerben.
Helicobacter pylori
Később nevezték el Helicobacter pylorinak (HP) a spirálisan megcsavarodott vagy ívben meghajlított, feji végén 4-8 csillóval rendelkező, mozgékony kórokozót, mely nagyon jól tűri a gyomor savas közegét.
Érdekes, hogy inaktív formában évekig életképes marad ez a baktérium akár földön, akár állóvizekben vagy egyes állatok szervezetében, azonban szaporodni csak az ember gyomrának nyálkahártyáján képes.
A Helicobacter pylori minél alaposabb megismerése napjainkban óriási jelentőséggel bír: több orvoscsoport is végzett kutatásokat, köztük magyarok is, aminek következményeként több ezer cikk, rengeteg szakmai előadás jelent meg a témában. Ennek egyik igen jelentős állomása a 2005-ben átadott orvosi-élettani Nobel-díj, melyet 2 ausztrál kutató kapott, Barry J. Marshall és J. Robin Warren a Helicobacter pylori felfedezéséért és annak megállapításáért, hogy a Helicobacter-fertőzés felelős a gyomor- és bélbetegségek egy részéért. Ennek a felfedezésnek köszönhető, hogy gyorsan és tartósan kezelhető lett, gyógyíthatóvá vált a gyomorfekély (illetve a krónikus gastritis, nyombélfekély is), és arra is fény derült, hogy a fertőzésnek a gyomorrák kialakulásában is szerepe lehet.
A baktérium szinte tökéletesen alkalmazkodott a gyomor nyálkahártyájához, csillói révén gyorsan átjut a nyálkarétegen és a nyálkahártyasejtekhez kapcsolódik. Kialakít egy neutralizált környezetet, melyben szaporodni képes, enzimeket és toxinokat kezd termelni. Ezáltal a nyákot fokozatosan elbontja, és a hám egyre jobban ki lesz téve a gyomorsavnak és enzimek hatásainak, ami intenzív gyulladáshoz vezet.
Az érdekes az ebben, hogy míg a baktérium mindent elkövet, hogy maga számára semlegesítse a környezet pH-ját, addig a gyomor savtartalmát fokozottan emeli, mert a megtelepedéséhez mégiscsak szüksége van arra, hogy bizonyos sejtek átalakuljanak, amit az erős savas közeg kialakításával ér el.
Hogy lehet az, hogy a Helicobacter pylori a szervezetben erős gyulladásos válaszreakciót vált ki, mégsem tűnnek el a kórokozók?
Azt feltételezik, hogy a kórokozó képes kikerülni az immunrendszert. Úgy képzelhetjük ezt el egyszerűen, mintha az immunvédekezésben keletkezett antigének álcáznák magukat, így az immunrendszer sajátjának ismeri fel a struktúrákat.
Hogyan vizsgálható a Helicobacter pylori jelenléte a szervezetünkben?
Mivel a baktérium a gyomor, esetleg a vékonybél első szakaszának nyálkahártyáján szaporodik, ezért kimutatni biopsziás módszerrel lehet a legbiztosabban, de számos más gyorstesztet is használnak már. (ureáz-teszt, szövettan, tenyésztés, PCR-technika-polimeráz láncreakció vizsgálata, CLO-teszt)
Azonban vannak olyan vizsgálatok is, melyekhez nem kell biopsziát végezni. A kilégzéses UBT-teszteléssel (Urea Breath Test) a jelzett szénatomokat (C₁₃ és C₁₄) tartalmazó ureum-szubsztrátot (koktélt) kell lenyelni, és a lenyelés előtti, majd a lenyelés utáni légmintából meghatározható lesz, hogy van-e a gyomorban ureáz enzimet termelő baktérium, amilyen a Helicobacter pylori is. Hiszen a baktérium igen intenzíven ureázt termel. Vagyis a kilélegzett levegőben csak akkor jelenik meg a jelölt CO₂, ha a karbamidot valami elbontotta, azt elbontani pedig csak a baktérium képes.
Vagyis az uerumot a baktérium ammóniára és bikarbonátra bontja, mely utóbbiból szén-dioxid keletkezik a jelzett szénatommal. Ez mutatható ki.
Újabban a széklet -Helicobacter- antigén kimutatásának módszerét is használják. (Antigén leegyszerűsítve, minden olyan molekula, mely immunválaszt vagy toleranciát-antitest termelést- vált ki a szervezetben. Az antitest felismeri és hozzákötődik az antigénhez.)
A Maastrichti IV/ Firenzei Konszenzus Riport hangsúlyozza, hogy a fent említett két módszert egyenértékűnek tekintik, és használhatók, alkalmazhatók, de csak a szerológiai tesztek (az immunrendszer által termelt ellenanyagok kimutatása vérből) nem alkalmasak a H. pylori kiirtását célzó kezelések eredményességének kimutatására, ugyanis az antitestek akár fél évvel a kezelés után is jelen lehetnek a keringésben.
Tehát akkor, mi is az a Helicobacter pylori gyorsteszt?
Ahogy azt írtuk, a baktérium erős gyulladásos immunválaszt vált ki a szervezetben. A vérben megtalálható antitestek meglétét mutathatja ki a gyorsteszt. A vérsavóból határozható meg a baktérium ellen termelt ellenanyag megléte. Csak szűrésre javasolják, a baktérium kiirtásának eredményességét nem mutatja, mert ahogy az már elhangzott, akár fél év is szükséges ahhoz, hogy a szervezetből kiürüljön az ellenanyag.
Bizonyított HP-pozitivitás esetén forduljon háziorvoshoz, belgyógyászhoz vagy gasztroenterológushoz!
Ilusztráció: yodiyim/freedigitalphotos