Legyen jobb minőségű otthona levegője!
Otthonunk levegőjének optimális páratartalma és hőmérséklete egyedi, ki-ki más közegben érzi jól magát. Azonban meg kell találni azt az egyensúlyt, ahol a környezet
levegője a legmagasabb komfortérzet mellett biztosítja a legalacsonyabb egészségre gyakorolt káros hatást. Sem a túl sok, sem a túl kevés páratartalom nem tekinthető egészségesnek. Télen, a fűtött szobákban igen száraz lehet a levegő, párásítással növelhetjük a szobalevegő nedvességtartalmát. Ennek során a vízből vízgőz keletkezik,
a technikáját tekintve párolgás (hidegpárásítás) vagy forrás (melegpárásítás) segítségével.
Az ideális páratartalom természetesen függ attól is, hogy melyik helyiségről van szó, de befolyásolja az egyén életkora is. Általánosságban elmondható, hogy az 50 % körüli relatív páratartalom az ideális és kellemes az emberi szervezet számára, sőt, kisgyermekek szobájában akár a 60-70%-ot is elérheti.
40% alatt a következő tünetek jelentkeznek:
• rossz komfortérzet
• ingerlékenység
• torokkaparás, száraz köhögés
• száj- és szemszárazság
• légúti nyálkahártyák irritációja
• nyugtalan alvás
• bőrkiszáradás, egyéb bőrproblémák (pl. ekcéma)
• és bizonyítottan nő a vírusos és bakteriális fertőzések kockázata.
A magasabb páratartalom biztosításának legegyszerűbb módja, ha nedves ruhát, törölközőt terítünk a radiátorra, azonban ez nem ad lehetőséget szabályozásra. A probléma
megoldására számtalan korszerű, minőségi készülék közül választhatunk pénztárcánknak és igényeinknek megfelelően.
A párásító készülékek az alábbi főbb típusokba sorolhatók:
I. Melegpárásító: a párologtatáshoz először felmelegíti a vizet, majd párává alakul és távozik a készülékből. Aki kedveli az aromaterápiát, a kifújó nyílás előtti kis tartályba néhány csepp illóolajat is tehet.
• Előnyei: hosszú élettartam, nagy teljesítmény, aromaterápia alkalmazhatósága, nincs benne mozgó alkatrész, nem jár ködképződéssel és porlerakódással, ugyanis a víz vízkőtartalma ecettel egyszerűen eltávolítható, nem jut a levegőbe, így nem rakódik a bútorokra fehér por formájában. Gyors, folyamatos és baktériummentes párásítás jellemzi, valamint minimális karbantartást igényel.
• Hátrányai: nem szabályozható a páraszint és viszonylag magas áramfogyasztás jellemzi. Magas ásványianyag-tartalmú víz lerakódásokat képezhet az elektródákon. 5m2-nél kisebb helyiségben nem használható.
II. Hidegpárásító: három fajtája terjedt el, lehet nedvesítőbetétes vagy ultrahangos párásító, illetve légmosó berendezés. A hidegpárásítók a szoba levegőjénél 2-5 C°-kal
hidegebb párát állítanak elő. Asztmások és kruppban szenvedők is használhatják.
1. Nedvesítőbetétes párásítók: a ventilátor egy nedvesítő betéten keresztül szívja át a szoba levegőjét és fújja vissza a helyiségbe. Ez a módszer önszabályozó, nincs szükség páraszint-szabályozóra. Ahogy növekszik a páratartalom, úgy egyre nedvesebb levegő jut át a nedvesítő betéten, amivel csökken az elpárolgó víz mennyisége, ezzel tudja tartani az ideális páraszintet. Több készülék rendelkezik illóolaj-tartállyal.
• Előnyei: önszabályozó, kevés karbantartást igényel, minimális áramfogyasztás jellemzi. Folyamatos üzemre tervezték, alkalmas aromaterápiára is. Nem befolyásolja a víz keménysége.
• Hátrányai: időnként ki kell cserélni az elvízkövesedett nedvesítőbetétet.
Elhelyezésük javasolt gyerekszobába, nappaliba, hálószobába, valamint irodába. Nem javasolt a használatuk ipari létesítményekben vagy erősen szennyezett levegőjű helyiségekben.
2. Ultrahangos hidegpárásítók: mikroszkopikus méretű szemcsékre porlasztják a vizet és fehér ködfelhő formájában fújják ki. Maga a porlasztó egység mindent kiporlaszt, ami a vízben van, ezért szükséges a víz kezelése. A legtöbb készülékben van vízlágyító patron, amely a legtöbb ásványi anyagot is kiszűri. A párásítás intenzitása általában szabályozható.
• Előnyei: biztonságos, tiszta és baktériummentes, csendes működés. Széles teljesítményválasztékban kaphatók, így az adott helyiségnek leginkább megfelelő típust választhatjuk.
• Hátrányai: viszonylag drága, ha csapvizet használunk, a vízlágyító patron növeli az üzemeltetési költségeket, ha csapvíz helyett desztillált vizet, akkor szintén drágítja a használatot. Fontos a rendszeres karbantartás, időnként fertőtleníteni is kell a készüléket. Ha túl magas a vízben oldott ásványi anyag tartalom, az fehér por formájában megjelenhet a bútorokon.
3. Légmosók: azon kívül, hogy az adott helyiség levegőjét párásítják, a levegő tisztításában is segítségünkre vannak, képesek kiszűrni az apró szennyeződéseket, mint pl. virágpor, dohányfüst. Páraszint-szabályozót nem tartalmaznak, szintén önszabályozó elven működnek. Egy elő-ionizátor a beszívott levegőt elektrosztatikusan feltölti, így a porszemek könnyebben tapadnak a nedvesítő tárcsákra.
• Előnyei: önszabályozó technológia, egyszerre tisztít és párásít, nem tartalmaz cserélendő szűrőbetétet, nagy teljesítmény, halk működés jellemzi
• Hátrányai: fennáll a vízkövesedés veszélye, emiatt rendszeres karbantartást igényel, viszonylag drága egyszeri beruházási költség.
Javasolt: gyerekszobába, hálóba, nappaliba, virágpor allergiásoknak, olyan területeken, ahol magas a víz ásványi anyag tartalma, és olyan helyiségekben, ahol padlófűtés van. Nem javasolt oda, ahol a rendszeres karbantartás nem megoldott.
