Az Ön kosara jelenleg üres.
 

Hogyan lehet kezelni, enyhíteni a visszeres panaszokat?

Vérnyomás cikkünkben érintettünk a keringési rendszer felépítését és röviden ismertettük működését is. Azonban ahhoz, hogy megértsük testünk működését, reakcióit, a betegségek kialakulását, továbbra is fontosnak tartjuk, hogy legalább alapszinten ismertessük a betegségekhez kapcsolható anatómiai, élettani ismereteket. Ugorjunk tehát vissza egy kicsit a keringési rendszerhez.
Az érrendszer egy zárt, önmagába visszatérő csőrendszer, vagyis a vér nem folyik a szövetek közé. Az érrendszer feladata, hogy biztosítsa a sejtek környezeti állandóságát és különböző transzportokat hajtson végre, valamint fontos szerepe van a hőszabályozásban, az információ közvetítésben és a kórokozók elleni védekezésben is. Az erek fala rugalmas. A keringési rendszer központi szerve a szív, de részét képezik a vérerek és a nyirokerek is.

Mi az a visszér?

Az erek egyik típusát nevezzük így, a vénákat. (Szemben az artériákkal, melyek a verőér elnevezést kapták.) Ezek szállítják vissza a vért a szív felé.  Fontos különbség az artériákkal szemben, hogy a vénák fala vékonyabb, igen tágulékonyak és billentyűk találhatók benne, melyek nem engedik visszaáramlani a vért a kapillárisok, artériák felé.


Mi tartja fenn az áramlást a vénás rendszerben?

A szív bal kamrájának munkája, az izompumpa, a gravitáció, a hasprés, a légzőmozgások, a billentyűk.

Hol fordul elő visszér?

A vénák között megkülönböztetünk kis vénákat (venulák), közepes vénákat és nagy vénákat. Orvosilag differenciálhatók a lefutásuk alapján is: a bőr alatt helyezkednek el az úgynevezett felületes vénák, a mélyvénák pedig az izmok között futnak. Billentyűk a kis vénákban és a közepes vénákban vannak, melyek a vér egyirányú áramlását biztosítják a szív felé.
A vénák fala tágulékony, ezért a felületi vénáknál előfordulhat, hogy a billentyűk nem záródnak jól, a visszamaradt vér tovább tágítja az eret, így létrehozva a visszértágulatot. Ezekben az erekben gyulladás léphet fel, ami akár trombózis kialakulásához is vezethet.
 A kor előrehaladtával az erek falai változnak, veszítenek rugalmasságukból, meggyengülnek. A hidrosztatikai nyomás azonban továbbra is terheli az alsó végtagokat, a vénák pedig már nem képesek követni a véroszlop nyomásának súlyát, hatását, az ereket feszíti a nyomás, kitágítja azokat, amely szintén a visszérbetegség kialakulásához vezet.

Mik a tünetei a visszérnek?

Lilás, kékes felületi vénák megjelenése, fájdalom, viszketés az alsó végtagokon, lábdagadás, a láb melegsége, vörösödése. Súlyosabb esetben fekély megjelenése.

Hogyan, kiknél alakulhat ki a betegség?

Aki sokat ül, sokat áll, sokat vezet, túlsúlyos embereknél, terhesség alatt, illetve genetikai okokra is visszavezethető a visszér kialakulása.

Kékes színű bevérzés? 

A visszerek elsősorban esztétikai problémát jelentenek: egy-egy kékeslilás színű foltot az alsó végtagokon, amik főként nyáron elég feltűnőek lehetnek. Hiszen a melegben az erek kitágulnak, közvetlenül a bőr alattiak válnak láthatóvá, nőknél fokozottabban, mert vékonyabb a bőrük. Sportolás után is kitágulnak az erek, de később azok visszahúzódnak.
Visszér esetében azonban nem húzódnak vissza. Amíg apró úgynevezett pókvénák, felületi vénák jelennek meg, melyek milliméteres vagy annál kisebb erek hálózatai, addig csak a szemünket zavarhatja a dolog, ezek ugyanis veszélytelenek.
Ha azonban tartóssá válnak a kitágult, nagyobb erek, akkor már betegségről beszélünk. Veleszületett genetikai okai is lehetnek a betegség kialakulásának (érfalgyengeség).

Mi történik az erekkel?

Az artériás rendszerrel szemben a vénák közel nyolcszoros tágulékonyságra képesek. A vénák falának felépítése függ a vénák anatómiai helyzetétől, a ránehezedő hidrosztatikai nyomástól. Az emberi lábszárvénák fala vastagabb a felkari vénákénál.
A kis vénáktól a közepes nagyságúakig billentyűk biztosítják a vér egyirányú áramlását a szív felé, a nagyobb vénákban és az agy vénáiban nincsenek billentyűk.

Miért hasznos a kompressziós zokni?

Ha felállunk fekvő helyzetből, az alsó végtagokra igen jelentős véroszlop súlya nehezedik (közel 500 ml), ennek hatására megváltozik a vénák keresztmetszeti képe, kör alakú lesz (ellipszis alakból), kitágulnak a vénák, így a vér az alsó végtagokban felgyülemlik. Ezért segíthet, ha erős, rugalmas pólyával körbetekerjük a lábat, mintegy megakadályozva a vénák tágulását.
Orvosi nyelven az orthostaticus stressz (álló helyzetben jelentkező) következményéről van szó. Függőleges testhelyzetben a keringési rendszerünkre nehezedő gravitációs hatás mellett kell a szervezetünknek jól működő keringést fenntartani. Ezt a jelenséget azért említjük meg, mert vizsgálatokkal kimutatták, hogy az orthostaticus mechanizmus összefüggésben van bizonyos betegségek kialakulásával, ezért sem szabad elhanyagolni a problémát.
A nyomásváltozások következménye (ami jelentős lehet a szervezetre nézve), hogy a kapillárisokban nagyon megnő a nyomás, a kapilláris szűrés fokozódik, mely ödéma kialakulásához vezethet.
A vénák tágulásának megakadályozására, a keringési rendszer működésének támogatására alakították ki akár a sportoláshoz is használható, magasszárú, speciális „szorító” kompressziós zoknikat.
Kicsit szakszerűbben: A gravitáció hatására az alsó végtagokban akár többszáz ml vér is összegyűlhet a vénákban. Hosszantartó állásnál a vénás áramlás nem működik megfelelően, akár ájulást is előidézhet. Az artériás vérnyomás, illetve a szív perctérfogatának csökkenése okozza ezt, aminek oka a vénák tágulása. (Tehát a fázisos izompumpa a vénákban ezekben az esetekben nem működik.)
Aki visszérbetegséggel küzd, javasolt a kompressziós zoknik, harisnyák használata, hiszen azok bokánál szorítják a lábat, így a vért a lábszár felé kényszerítik. 

Hogyan kezelhető a visszeres láb?

Manapság az a tapasztalat, hogy teljesen nem tudják meggyógyítani a visszérbetegségben szenvedőket, hiszen egy maradandó szöveti károsodás jön létre. Műtéti úton gyógyítható a visszér, de sok esetben visszatérő betegség marad.
A visszér gyógyításánál elsősorban a kockázati tényezőket lehet és kell is csökkenteni. Az erek falának megerősítése a fontos, a vénákban levő nyomás csökkenését kell segíteni.
A kisebb visszereket csak injekcióval (injekciós scleroterápia: kémiai anyagokat juttatnak az érbe, mely gyulladást vált ki, összetapasztja a vénák falait, az adott érszakaszt kizárja a vérkeringésből), lézeres kezeléssel (az arcon, orr környékén is megjelenő) vagy rádiófrekvenciás módszerrel lehet eltüntetni.

Hogyan előzhető meg a visszér?

Sokkal több folyadék fogyasztásával (víz formájában 2,5-3 l/nap), mellyel elkerülhetjük, hogy a vérünk besűrűsödjön, a véráramlás segítése a fontos.
Rendszeres mozgással, testünk gyakori átmozgatásával (lábfej, boka, lábszár) segítjük az izmok és az erek együttműködését, így a vér továbbjutását is az erekben, valamint az éren belüli nyomás csökkenését is elérhetjük.  Ajánlott mozgásformák: séta, kocogás, futás, biciklizés, úszás 
Fontos megjegyezni, hogy a nagy, hirtelen erőkifejtéssel járó sportokat lehetőleg kerüljük el, mert az a vénás nyomás fokozását segíti. A szauna, termálvíz, meleg, erős napsütés szintén ronthat a visszeres problémákon. 

Krémek visszér ellen

A vény nélkül kapható krémek enyhítik a visszeres panaszokat, csökkentik a kellemetlen tünetek intenzitását, kiegészítő kezelésként javasolhatók. 

Mit tegyek, ha terhesen visszeres lettem?

Ez egy átmeneti állapot, a baba a végtagokból visszafolyó visszereket nyomhatja, mely pangáshoz vezethet az alsó végtagokban. Rendszeres lábfej, boka, lábszár tornával, valamint felpolcolt lábbal történő pihenéssel enyhíthető, megszüntethető az így kialakult visszeres panasz. (Kompressziós zokni használata is segíthet.)

 Fotó: Freepik

 
Fizetési megoldás
Simple fizetési tájékoztató
Top