Milyen édesítőszerek léteznek?
A cukrok számos káros hatásait a minimumra csökkentve többféle cukorhelyettesítő készítményt vezettek be. Több szempont alapján lehet ezeket csoportosítani, pl. egy tanulmányban árurendszer alapján két nagy csoport van, a természetes eredetűek és a mesterséges eredetű édesítőszerek.
Természetes eredetűek
méz és a cukor, valamint az egyéb természetes eredetű édesítőszerek lehetnek (gyümölcsökből, növényekből, tejből illetve keményítő hidrolizátumok)
- nádcukor, répacukor,
- gyümölcscukor,
- szőlőcukor,
- méz,
- tejcukor,
- invertcukor, izoszörp,
- malátacukor,
- keményítő-szörp.
A mesterséges eredetű édesítőszereknél
önálló édesítőszerek vagy édesítőszer keverékek lehetnek.
- szacharin,
- ciklamát,
- aszpartam,
- aceszulfam-kálium.
Mik azok a cukoralkoholok?
fruktózt (gyümölcscukor)
is ebbe a csoportba sorolják, pedig egy természetes, valódi cukor, de mégis lassan emeli csak a vércukorszintet. Édesítőereje 1,5-szer nagyobb a répacukorénál.
szorbit (E420)
melyet kukorica, búza, burgonyakeményítő erjesztésével állítanak elő. Édesítőereje a répacukorhoz képest fele akkora, tehát ugyanazt az édest ízt kétszer annyi mennyiségben tudjuk elérni. Késlelteti az avasodást, valamint élesztőgombák nem bontják. Javasolt napi maximális mennyisége 30 gramm, nagy mennyiségben hasmenést, haspuffadást okozhat.
mannit (E421)
gyógyszeriparban, (mint értágító hatású) és az élelmiszeriparban használják főként, csomósodást gátló anyagként. Virágos kőrisből nyerték, kéregből édes nedv folyik, de ma már mannózból vagy gyümölcscukrokban gazdag invertcukorszirupokból nyerik, melyeknél genetikailag módosított alapanyag is lehetséges. Naponta maximum 160mg/testsúlykg mennyiség ajánlott.
xilit (nyírfacukor, E967)
olyan édesítőszer (5C-atomos szerkezetű), melynek édesítőereje közel megegyező a répacukoréval, de energiatartalma fele akkora. Alacsony a GI-értéke, tehát a vércukorszintet egyenletesen alacsonyan tartja. A nyírfa kérgében, kukoricacsőben, mandulahéjában, szalmában megtalálható. A xilit igen kis koncentrátumban fordul elő természetes forrásaiban, kinyerése ezért drága, gazdaságtalan. Ezért xilózt (vagy xilánt) tartalmazó forrásokat használnak. Kukoricából állítják elő leginkább, melynek rostjaiban található meg a xilán, ezt baktériumok, gombák alakítják át xilitté. (tehát az elnevezés nem pontos, nem a nyírfa kérgéből származik a xilit, bár előfordul igen drágán nyírfanedv.)
maltit (E965)
mely egy kukoricakeményítő alapú természetes édesítőszer. Édesítő hatása szinte megegyezik a cukoréval, nagyon lassú a felszívódása, cukorbetegeknek is ajánlható a fogyasztása, mert inzulint nem igényel a szervezet a felszívódásához.
tagatóz
melyet tejcukorból állítanak elő. Jótékony hatásai vannak, a bélbaktériumok működésére jól hatnak, valamint a magzati fejlődésre is.
laktit (E966)
melyet elsősorban adalékanyagként használnak. Édesítőereje a cukorhoz képest 30-40%.
Milyen mesterséges édesítőszerek vannak?
szacharin (E954)
mely édesítő hatása 300-500-szor nagyobb, mint a répacukoré. Ha szacharinnal ízesítjük az ételeket, forralás után, fémes, kesernyés utóíze lehet. Javasolt napi beviteli maximum 5mg/testtömegkg. A szacharin nátrium sójaként (krisztalloz) “Édeske” néven is forgalomba van egy édesítőszer, mely főzés állóbb, mint a szacharin.
ciklamát (E962)
édesítő ereje 35-40-szer nagyobb a répacukorénál. hő stabil, befőzéshez ajánlott. ADI (javasol napi beviteli maximum) 11mg/testtömegkg. Vörösvértest roncsoló hatású lehet, ezért vannak országok, ahol ezt betiltották.
aszpartám (E961)
melynek édesítőereje közel 200-szor nagyobb, mint a répacukoré. Hőérzékeny, ezért főként italokhoz, gyümölcskészítményekhez használják. Szerkezeti felépítése miatt (két aminosavból áll) energiatartalommal rendelkezik. Az anyagcsere-betegségben szenvedők ezt nem fogyaszthatják!
aceszulfám.K (E950)
hőstabil, javasolt napi beviteli mennyiség 15mg/testtömegkg.